„Nem szabad haragban élniük”

A felvidéki magyarokat sújtó Beneš-dekrétumok a féli magyarokat is érintették. A településről 1948 szeptemberében 38 családot telepítettek ki Magyarországra, Mórágyra.
Fél azonban legalább azon „szerencsés" községek közé tarozott, hogy lakóit egy helyre deportálták, így megmaradtak egy közösségben. Persze így sem tudta mindenki megszokni az új környezetet, voltak, akik elköltöztek a faluból és visszaköltöztek Félbe. Így is rengetegen élnek még ma is Mórágyon a kitelepítettek leszármazottjai közül.

A törvényes forradalomról Szencen

A Szenczi Molnár Albert Klub vendége március 21-én Kovács László történész volt. A rendezvény még a szabadságharc jegyében telt. Az előadás előtt a Szenczi Molnár Albert Gimnázium és Szakközépiskola diákjai emlékeztek meg a forradalomról egy zenés-irodalmi összeállítással.

A természet ébredése adja a Húsvét jelképeit

A húsvéti ünnepkör a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, kevesen tudják azonban, hogy a kereszténység előtt ebben az időszakban tartották a termékenységi ünnepeket. Mozgó ünnepként minden évben máskor tartjuk Krisztus feltámadásának napját. A húsvét jelképei sok esetben összefüggenek a feltámadással és az újjászületéssel. Nem csoda, ekkor ébred a természet, és ekkor támadt fel Jézus Krisztus is.

Testvér települési szerződést írt alá Fél és Mórágy

A második világháború után a magyarságot háborús bűnössé nyilvánították Szlovákiában. Ennek következtében előbb csehországi kényszermunkára deportálták a magyarokat, majd lakosságcsere egyezményt írt alá Csehszlovákia és Magyarország.

A lakosságcsere egyezmény után, 1948 szeptemberében Fél községből 38 családot telepítettek Magyarországra, Mórágyra.

Az addig német település lakosságát, a németség kollektív bűnössé nyilvánítása után, 80 százalékban Németországba toloncolták, az ő helyükre érkeztek a féli családok.

Somorján is kitűzték a székely zászlót

szekely zaszlo Somorjan.jpg

Somorján a városháza elé és a református templom tornyára is kitűzték a székely zászlót március 10-én. A csallóközi város és a székelyföldi Gyergyószentmiklós nemrégiben írtak alá testvérvárosi szerződést, így nem csak a székely, de Gyergyószentmiklós zászlaját is kitűzték. „Városunk önkormányzata, kifejezve szolidaritását

Cselekvési terv a nőkért

Nemeth G.jpg

Pozsony megye Szlovákiában elsőként dolgozott ki cselekvési tervet a nőket ért erőszak megfékezéséért. Minden társadalomban küzdenek a gyengébbik nem képviselői ellen elkövetett bűncselekmények
visszaszorításáért, akár családon belüli erőszakról, akár szexuális
zaklatásról legyen szó. Ezért Pozsony megye ebben az évben

Megemlékezések Pozsony környékén

Kisfaludyak.jpg

A magyar szabadságharc 165. évfordulóján az időjárás nem kedvezett a megemlékezéseknek, több szabadtéri rendezvényt nem tartottak meg, illetve lehetőség szerint kultúrházakban emlékeztek.
A zord idő ellenére Pozsonyban, Gútoron és Boldogfán is megtartották a szabadtéri megemlékezést március 15-én.

Virágözön

DSC_0025.JPG

A kiskertekben ilyenkor már virítanak a szemet-lelket gyönyörködtető első tavaszi virágok. Akinek nincsen kertje és virágba szeretné borítani a feltámadás ünnepére a nappalit, annak ajánljuk, hogy nézzen körül a virágárusoknál, ahol most gazdag a kínálat és otthon készítsen virágkosarat.
Amire szükségünk lesz: kosár, föld, gyökeres, gumós (hagymás) virágok, egyéb húsvéti díszítő elemek (minden csupán ízlés szerint).

Kutsera Józsefre emlékeztek

Kutsera.jpg

A Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezete évek óta megemlékezik Kutsera Józef honvédről. A lengyel származású szabadsághős a magyarok oldalán harcolt az európai nemzetek szabadságáért. A harcban megsérült Kutsera Püspökin alapított családot, leszármazottai ma is ápolják sírját. Az ünnepségen a hős hatod- és hetedrendű ükunokái, Foglszinger Margit és Régely Róbert is jelen voltak.
Március 3-án szentmisével kezdődött a megemlékezés, majd a temetőben Mester Nóra Szuhanics Albert: Márciusnak nemzedéke című versével emlékeztetett a hősökre.

Megemlékezések a Szenci járásban

A Szenci járásban többek közt ünnepséget tartottak március 15-én Boldogfán és Gútoron, március 16-án Szencen, március 17-én Éberhardon.

Március 15-én Boldogfán és Gútoron emlékeztek a népek tavaszára. Boldogfán a magyarországi Boldog község kultúrműsorral lepte meg a falu lakosságát. Gútoron a helyi nyugdíjas klub énekkarának előadásával ünnepelték a szabadságharc hőseit. Annak ellenére, hogy számos kinti rendezvény elmaradt a két település önkormányzata megtartotta a megemlékezést.