„Nem szabad haragban élniük”

A felvidéki magyarokat sújtó Beneš-dekrétumok a féli magyarokat is érintették. A településről 1948 szeptemberében 38 családot telepítettek ki Magyarországra, Mórágyra.
Fél azonban legalább azon „szerencsés" községek közé tarozott, hogy lakóit egy helyre deportálták, így megmaradtak egy közösségben. Persze így sem tudta mindenki megszokni az új környezetet, voltak, akik elköltöztek a faluból és visszaköltöztek Félbe. Így is rengetegen élnek még ma is Mórágyon a kitelepítettek leszármazottjai közül.
A fájó múlt ellenére a két település lakosság a mai napig kapcsolatban áll egymással, amit március 25-én hivatalossá is tettek egy együttműködési szerződéssel. A mórágyiak három napot töltöttek el Félben, ez alatt szentmisén és koszorúzáson is részt vettek, a családi látogatások pedig szintén nem maradtak el. Hétfőn ünnepélyes keretek között a két község polgármestere aláírta a testvér települési megállapodást. Az aláírás előtt a féli temetőben elültettek két platánfát, melynek gyökerei a földben vannak, mint sokan azok közül, akiket a kitelepítés érintett, de a fa lombozata majd a nyári naptól védi meg a még élőket. A fa az összetartozás szimbóluma is, mondta e Szalay József, Fél polgármestere.
Az ünnepélyes aláírás előtt a jelenlévők egy kitelepítésről szóló irodalmi-történelmi előadást hallottak a helyi magyar alapiskola diákjainak előadásában, majd a szlovák iskola zenés műsora következett.
Fél község polgármestere köszöntőjében üdvözölte Halászi és Berg települések polgármesterét is, akikkel a település már régebben együttműködik, reményét fejezte ki, hogy hasonlóan szoros lesz a kapcsolat Mórágy és Fél között is. Glöckner Henrik, Mórágy polgármestere bemutatta faluját, amely gazdag múltra tekint vissza, sajnos a történelem viharai többször sújtották. A török idők után elnéptelenedett faluba a 18. század elején német telepesek érkeztek. Egészen a második világháború végiéig az ő leszármazottjaik éltek Mórágyon, akik nyolcvan százalékát a világégés után kitelepítették Németországba. A németek helyére érkeztek a felvidéki magyar családok. Glöckner azt is elmondta, örömmel kötik össze a két falu életét, sport és civil szervezeti együttműködés terén is, hiszen a családok a mai napig találkoznak egymással. Nem árt azonban, hivatalos keretet is adni egy ilyen családi kapcsolatokkal rendelkező településsel. Majd reményét fejezte ki, hogy soha több nem kerülnek emberek olyan megaláztatott helyzetbe, mint a második világháború után.
Szalay József a történelmi megbékélést kérte a jelenlévőktől, kiemelve: nem a kisemberek tehenek arról, ha a politikusok a fejük fölött rossz döntéseket hoznak meg. Legyen ez egy szép korszak kezdete. Elmondta azt is, hogy nem csak a magyarok szenvedtek a kitelepítések miatt, hanem a lakosságcsere által ide került szlovák családok is. Félben például él egy Magyarországról oda került néni, aki a nyolcvanadik születésnapján még mindig a magyarországi, otthoni életét sírta vissza. Nem szabad azért egymásra haragudnia az egyszerű embereknek, amiről a politikusok döntöttek a fejük felett. Nem szabad haragban élnünk egymással.
Georg Hartl, bergi polgármester is üdvözölte az együttműködést. Elárulta, hogy elhangzottakból ugyan nem sokat ért, hiszen nem tud magyarul, de a beszélgetésekből számára kiderült, van közös a településekben és Bergben. A második világháború után az ő falujukba is több szlovákiai német családot telepítettek, amikor kollektív bűnösökké nyilvánították őket. Így abban tud bízni, hogy ezek a települések szorosabban együtt fognak dolgozni a jövőben.
Majthényi Tamás, Halászi polgármestere is azon reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió tagjaként egy közös európai jövő építésében még jobban együtt tudnak majd dolgozni ezek a települések.
A testvér települési szerződés szövege:
Ezen dokumentum kifejezi a két település akaratát a kétoldalú baráti kapcsolat és a sokoldalú együttműködés, a kárpát-medencei magyar-magyar és szlovák-magyar kapcsolatok ápolásának területén, ezzel is bizonyítva, hogy az igazi kapcsolatok és barátságok nemzetiségektől, ideológiáktól és vallási hovatartozástól függetlenek.
Szerződésünk alapján lehetőséget szeretnénk teremteni településeink polgárainak és önkormányzatainak a sokoldalú művelődési, kulturális, sport és gazdasági kapcsolatok kiépítésére, működtetésére.
Célunk a magyarországi és a határon túl élő felvidéki magyarság, valamint a többségi szlovák nemzet közötti együttműködés további javítása.
Önkormányzataink a jövőben e szerződésben foglalt tevékenység koordinálásán és szervezésén túl rendszeres tapasztalatcserével segítik egymás munkáját.
Biztosak vagyunk benne, hogy a létrejövő testvér települési kapcsolat hozzájárul a közös békés Európa jövőjének, kulturális és gazdasági fejlődésének erősödéséhez.
Ezen szerződés aláírásával megerősítjük a Tomášov (Fél) és Mórágy között létrejött partneri kapcsolat kezdetét.

Csallóköz, 2013.04.02.