Cifra palota, zöld az ablaka, gyere ki te tubarózsa, vár a viola…”, az ismert dalocska ezen soraival a gondolatomban készültem a „hírös városba”, Kecskemétre, Bács-Kiskun megye székhelyére.

Annak idején Petőfi Sándor nevezte „hírös városnak” ezt a csodás hangulatot árasztó települést. Kecskemét nem csupán a Cifrapalotáról híres, hanem a barackpálinkájáról, a kerámia díszítésű épületeiről, és a Kodály-módszerről is, vagy éppen a városba nemrégiben beköltöző Daimler cégről.
Nevének eredete egyes nyelvészek szerint megfejthetetlen, de a városban helyeikkel szóba elegyedve megtudtam, szerintük a kecske szó az alapja városuk nevének. Ha már beszélgettünk, megkérdeztem azt is, mennyire tartják nyelvjárásukat.
A kecskemétiek a múltban erősen ő-ző nyelvjárást használtak, ami engem, mint a szenci ő-ző nyelvjárást ismerő embert, nagyon érdekelt. Csalódnom kellett, nem őrizték meg a fiatalok nagymamáik tájszólását, az okokat inkább nem firtattam, s így lemaradtam az összehasonlítás lehetőségéről. A város múltjára méltán büszkék az itt lakók, nem csoda, már az időszámításunk előtti harmadik évezredben lakott település volt. Ásatások tanúsítják, hogy a bronzkorban is lakott terület volt, előkerült ugyanis egy urnatemető. Lakták a szkíták, a hunok, a gótok és a gepidák is. Mivel Kecskemét fontos kereskedelmi útvonal mellett feküdt, már a 14. században városként emlegetik. A török korban a törökök védelme alatt állt, mivel a budai pasának közvetlenül adózott, ezzel a lakosok megszabadultak a zaklatásoktól.
Az 1700-as évek elején Habsburg kézre került a város. Kecskemét hasonlóan fejlődött, mint a mezővárosok zöme. Kívülről a tanyavilág vette körül, befelé haladva jöttek a gyümölcsösök, a kertek, majd a falusias jellegű házak, és a település közepén a kisvárosi utcák következtek, akácfákkal szegélyezve. Ez a városfejlődési kép ma is látszik az utcákon. A város elsőként csatlakozott az 1848-as szabadságharc honvédtoborzásába, a fő téren Kossuth Lajos szobrával állítanak emléket a forradalmi időszaknak. 1911-ben a huszadik század második legnagyobb magyarországi földrengése rázta meg Kecskemétet, több lakóépület romba dőlt.
Amikor a városba értem, ahova egyébként egy konferenciára érkeztem, a társaimmal eldöntöttük, hogy az ebédszünet egy részét feláldozzuk és megnézzük a várost. Szerencsénkre nem kellett erre várnunk, hiszen a helyi szervezők elvittek minket a városba, igaz, ifjúsági központokat néztünk meg, de tökéletesen megfelelt ez a város felfedezésére is. Egyébként talán Petőfi most már nem a tornyokat dicsérné, hanem az ifjúsági központokat, melyek jól felszereltek, hasznosak és közkedveltek, ráadásul az összes városrészben találni legalább egyet. A város bebarangolását érdemes a városházánál kezdeni, ami már önmagában is egy csodálatos építmény. A városházát a 19. század végén szecessziós stílusban építették Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, melyet egyébként többek között Lőcse ihletett. Az utcákon sétáló emberek minden órában csodálatos harangjátékot hallhatnak a városháza tornyából, amelynek oromzatán több magyar történelmi személyiség és hős látható, többek között Árpád fejedelem szobra. A városháza tanácstermében a hét vezér vérszerződését is megörökítették. Szinte az összes látnivaló a Kossuth Lajosról elnevezett fő térnél van. Több templom is látható itt, így például a katolikus nagytemplom, mely copf stílusban épült Mária Terézia engedélyével. Egy másik katolikus templom tornya is a tér fölé magasodik, melyet Szent Miklós tiszteletére építettek klasszicista stílusban, ez ma Kecskemét legrégebbi épülete. A reformátusoknak, a görögkeletieknek, az evangélikusoknak és a zsidó vallásúaknak sem kell sokat gyalogolniuk, ha saját templomukban szeretnének imádkozni, mindegyik ott tornyosul a város központjában.
Amennyiben valakit nem kötnének le a szakrális emlékek, elindulhat a Cifrapalota felé, amely az egyik legszebb szecessziós épület Magyarországon. A színesre festett homlokzat azok érdeklődését is
felkelti, akik egyébként nem rajonganak a szecesszió túldíszített vonásaiért. A város több épülete követi ezt a stílust, de csak annyira, hogy a régebbi korok kedvelőinek se legyen túl giccses. Sőt, ennek köszönhetően a mára már nagyvárossá fejlődött Kecskemét megtartotta hangulatos kisvárosi varázsát. Van a városban fürdő és számos múzeum is, többek között a Naiv Művészetek Múzeuma, Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, Fáklyás Pince Borozó és Bormúzeum, vagy a Kecskeméti Gyümölcspálinka és Főzde Kiállítás. Érdekes lehet a gasztronómia szerelmeseinek néhány étterem is. Aki teheti, látogassa meg a Katona József Színházat is.
A határon túlról érkezők a Trianon-emlékmű mellett sem mehetnek el főhajtás nélkül, mely Magyarországot és az elszakított területeket ábrázolja, közepén a magyar címerrel egy talapzaton, melyen a „hazádnak rendületlenűl légy híve, oh magyar” olvasható.

Szabad Újság, 2013.01.16.

A városháza

A cifrapalota

Trianon emlékmű