Lapunk múlt heti számában azt ígértük, a kedves olvasóknak, hogy sorozatban mondjuk el néhány Pozsony környéki település betelepüléssel járó gondjait, s azt is ígértük, hogy egy olyan községgel foglalkozunk, ahol a nemzetiségi arányok felbomlása a legnagyobb gond.
A Pozsonyhoz közeli Éberhardon még működik magyar alapiskola, de a jövő évben egy elsős sem kezdi meg ebben az oktatási intézményben magyarul a tanévet. A szlovákok pedig új óvodai osztályokat és tantermeket igényelnek. Mindezt egy – az önkormányzathoz eljutatott – petícióban. Azt talán már kiemelnem sem kell, hogy ezek a szlovákok nem az őshonos lakosság leszármazottai, hanem az új lakók. Azt azonban ki kell emelni, ezek az emberek hivatalosan állandó lakhellyel rendelkeznek Éberhardon. A lakosság növekedésének arányát csupán egy adattal szeretném alátámasztani. Míg a 2010-es parlamenti választásokkor a községnek 1593 szavazatra jogosult polgára volt, addig a 2012-es voksoláson már 1750 polgár vehetett részt. A kevesebb,mint két év után tehát majdnem kétszáz polgárral többen szavazhattak. Nemrégiben a településen még magyar óvoda is működött, de mára megszűnt, mivel kevés gyermeket írattak be a szülők, annál többet a szlovákba. Előfordulhat, hogy az iskola is erre az útra lép.
Burger Ferenc, a helyi önkormányzat képviselője elmondta, már így is nehéz fenntartani a magyar iskolát, de céljuk a magyar oktatási intézmény megtartása.Hozzátette, ez egyre nehezebb, hiszen a képviselők között már akad olyan szlovák nemzetiségű helyi politikus is, aki a Csemadoknak szánt támogatásban is talált kivetnivalót, holott a szervezet azt évek óta megkapja. Amennyiben a többi civil szervezet is ad be pályázatot, – a falu lehetőségeihez mérten –, azokat is segíti. Burger Ferenc arra is felhívta a figyelmet, hogy sajnálatos módon a fővárosok bekebelezik a kisebb településeket a városok körül, ezt a jelenséget tapasztalni más Európai fővárosoknál is. Az urbanizáció elnyeli ezeket a községeket. Ez ellen szinte lehetetlen küzdeni. A helyi képviselő azt is elmondta, az új lakókkal az együttélés a községben nem nevezhető problematikusnak, csupán az óvoda kialakítása okoz gondot a helyi önkormányzatnak, hiszen forrása a falunak nincsen. Néhányan javasolták, hogy igényeljenek pénzt az óvoda épületének kibővítésére valamelyik Európai Uniós alapból. Arról viszont az új lakók már elfeledkeztek, hogy a Pozsony megyei települések a magasnak mért GDP miatt az EU-s forrásokat nem vehetik igénybe. A képviselő kérdésemre elmondta, arra nagyon vigyáznak, hogy az újonnan kialakított telkekhez az infrastruktúrát az eladó vállalkozó kiépítse. Így Éberhardon nem fordulhat elő, hogy az átadott ingatlanok előtt nincsen járda, út, elsetleg közvilágítás. A kép azért nem ennyire idillikus, mert néhány régi lakó és az új akók között időnként kialakulnak vitás kérdések. De ezekkel nem az önkormányzat foglalkozik.
A kutyasétáltatás kérdése azonban sok esetben az „őslakosok” visszatetszését váltja ki, hiszen a játszóterek és járdák tisztaságára ők már 10 évvel ezelőtt is odafigyeltek. Ezt kérik a városokról falukra költöző polgároktól is.
Éberhardon a 2001-es népszámláláskor még a lakosság 50,6 százaléka vallotta magát magyarnak, a 2011-es eredményeket még nem ismerjük, de ez az arány néhány lakos szerint, valószínűleg 30 a 70-hez arányban változott meg az évek során. Ez azért is fájdalmas, mert a község története az Apponyi-kastély miatt fontos színhelye volt a magyar történelem eseményeinek. Nem lenne tehát szerencsés, ha évtizedek múlva alig találnánk a településen olyan embert, aki büszke Éberhard múltjára.
Éberhardról tehát elmondható, hogy a település szerkezetének átalakulása leginkább a nemzetiségi arányok miatt fájdalmas az itt élő magyarság, és az őslakosság számára. Annak ellenére, hogy évszázadokkal ezelőtt a község német többségből változott magyar többségűre, majd a huszonegyedik század első évtizedére szlovák többségű község lett. Burger Ferenc annyit tett még hozzá a magyarság helyzetének kérdéséhez, hogy a Csemadokon keresztül tudják ápolni a faluban a magyar kultúrát. Amíg van Csemadok, addig a magyarság is élni fog.

Szabad Újság, 2012. június 20.