Neszméri Tünde, az MKP szociális-, család- és egészségügyi alelnöke szerint a kormányprogram egy választási programra hasonlít, hiszen nincsenek benne konkrétumok. A szociális programban megfogalmazott problémák megoldásáról nem esik szó a dokumentumban.

– A szociális problémákat viszonylag jól felvázolták programjukban a kormány tagjai, hiszen minden területet felölelő elemzés készült, csak éppen a megoldási javaslatok hiányoznak. Szó esik a munkanélküliség visszaszorításáról, de azt nem tudjuk, hogyan motiválják a munkaadókat, hogy munkahelyeket hozzanak létre. Azt tudjuk, hogy a munka törvénykönyvét, illetve a járulékok rendszerét módosítani akarják, de hogy pontosan miként, azt nem. Az a terv, mely szerint, ha egy hosszabb ideig munkanélküli vagy szociális segélyből élő polgár munkát talál, továbbra is kapjon állami segélyt, nem rossz, csak hosszú távon nem fenntartható, hiszen a kormánynak tudatosítania kell, hogy ezzel a munkanélküliséget nem lehet visszaszorítani, sok helyütt ugyanis az emberek nem önként választották a munkanélküliséget, hanem nincs olyan munkaadó a régióban, aki állandó, vagy esetlegesen alkalmi munkát tudna biztosítani.

Módosítások várhatók a nyugdíj-rendszerben is...
– Mindenképpen pozitív, hogy az új kormány be szeretné vezetni a minimális nyugdíjat, de a kormánynak arról is gondoskodnia kellene, hogy a nyugdíjak ne veszítsenek reálértékükből, hiszen nagyon sok nyugdíjas egyik napról a másikra él, mert a lakhatási és a mindennapi megélhetésen kívüli kiadások mellett az idősebb emberek rengeteget költenek az egészségügyi ellátásra is, a gyógyszerek zöméhez ugyanis nem jutnak hozzá ingyen.
A másik pozitívuma a programnak, hogy alkotmánytörvénnyel védené a nyugdíjbiztosítás második pillérét, arra viszont oda kellene figyelnie a kormánynak, a biztosítókkal együtt, hogy a fiatal munkavállalókat belépésre ösztönözze valamelyik általuk kiválasztott nyugdíjbiztosítási alapba. A belépést kötelezővé szeretnék tenni, ám ha a fiatal nem választ magának megfelelő alapot, a szociális biztosító besorolja valamelyikbe.

A kormányprogramban rengeteg megoldásra váró problémát megfogalmaztak a pártok, az egészségügyi miniszter szinte naponta más-más intézkedésről beszél, a gyógyszerek felírásának új módszere, a kórházak ügye és a patikák működésének módosítása mind terítéken vannak. Azonban észszerű megoldás egyelőre nem hangzott el Ivan Uhliariktól.
– Ésszerű megoldás valóban nem hangzott el, mert valószínűleg még nem látja át azt a mély gazdasági szakadékot, melybe az egészségügy szinte belezuhant. A magas adósságállomány, melyet az állami kórházak felhalmoztak, lassan működésképtelenné teszi ezeket az intézményeket. Külföldi példákból tudjuk, hogy nem minden esetben jó megoldás a magántőke bevonása, véleményem szerint az egészségbiztosítókkal közösen kellene megoldani ezeket a problémákat. Remélem, hogy Iveta Radičová kormánya jobb viszonyt tud majd kialakítani az egészségbiztosítókkal, mint az előző.
Az a tervezet, hogy az orvos kizárólag hatóanyagokat írjon fel, teljesen abszurd, honnan tudhatná egy beteg, hogy neki mi a jó, netalántán az összes hatóanyagot írja fel az orvos? Amelyből aztán a patikus megkeresi, melyik gyógyszerről van szó? Ezt a lépést a mi rendszerünkben elképzelhetetlennek tartom. Mint tudjuk, nagyon sok gyógyszer mellékes hatóanyagaira lehet allergiás egy beteg, melyről az orvos tud, a patikus nem, vagy sok olyan gyógyszer is van, ami egy másikkal nem szedhető, de a beteg nem mondja meg a patikában, hogy mi mindent szed már, hiszen azt az orvos tudja. A gyógyszergyártók lobbiját pedig még nem is említettem. Amennyiben bevezetik az e-health-et (e-egészségügy), és ahhoz a gyógyszerészeknek is hozzáférésük lesz, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy működőképessé váljon ez a rendszer. Addig viszont veszélyes.

A munka-, szociális- és családügyi miniszter, Jozef Mihál módosítani akarja a gyermekek után járó segélyeket, a gyermekágyi segélyt, a gyermekgondozási segélyt, és bevezetné, hogy a fiatal anyukák dolgozhassanak anélkül, hogy a segélyt elveszítenék.
– Nem tudjuk eldönteni, hogy ez jó lesz-e vagy sem, amíg nem látjuk, hogy legalább azon a szinten, amilyenen ma van, garantálják a családi támogatásokat, bár a kampányban a pártok mindegyike ezeknek a segélyeknek a növelését ígérte, hiszen a demográfiai válságon sem lehet másként segíteni, csak ha megfelelő a családtámogatási politika. Azt a tervet, hogy a fiatal anyukáknak a munkába való visszaállítását segítse a kormány, pozitívan értékelem, a legtöbb esetben ugyanis otthon is elvégezhető munkákat vállalnának az édesanyák, s emellett gyermeküket is el tudják látni, illetve vannak olyan cégek, amelyek hétvégi munkát kínálnak, amikor az anyuka meg tudja oldani gyermeke ellátását, és ő nyugodtan dolgozhat. A tervet tehát jónak tartom, meg kell várni, hogyan módosítják a rendszert.

Oravecz Anna, Szabad Újság, 2010.08.11.