A húsvéti ünnepkör a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, kevesen tudják azonban, hogy a kereszténység előtt ebben az időszakban tartották a termékenységi ünnepeket. Mozgó ünnepként minden évben máskor tartjuk Krisztus feltámadásának napját. A húsvét jelképei sok esetben összefüggenek a feltámadással és az újjászületéssel. Nem csoda, ekkor ébred a természet, és ekkor támadt fel Jézus Krisztus is.
A húsvéti szokások, ugyanúgy, mint a karácsonyi szokások, sok elemet megőriztek a kereszténység előtti időkből. A téli napforduló és a tavaszvárás körül is kialakultak már a pogány világban is különböző rítusok. A szokások pedig jelképeket is magukban hordoznak. A húsvét jelképei a természet ébredése és az újjászületés, illetve a feltámadás köré összpontosulnak. A jelképek között van több olyan, ami karácsonyra is jellemző, ilyen a fény és a tűz. A láng az élet jele. Ilyenkor a szentmise egy gyertya meggyújtásával veszi kezdetét, ezzel szimbolizálják, hogy Jézus Krisztus legyőzte a halál sötétségét. Erről a gyertyáról gyújtják meg a többi gyertyát is nagyszombaton.
A kereszt, mint jelkép is Krisztus személyéhez köthető, a keresztre feszített Jézus emberiségért hozott áldozatára utal. A keresztre feszítés a legmegalázóbb büntetésnek számított. A kereszt, mint szimbólum már ősi idők óta jelen van, az ókori egyiptomiak, kínaiak, krétaiak is használták már. Több jelentéssel is bírt a múltban. Jelképezhet égitestet, szelet, vihart, fát, embert, állatot, eszközöket; lehet az áldás vagy átok jele. A keresztény világban a feltámadás szimbóluma. A magyar nyelvben a kereszten kívül a feszület kifejezés is használatos. A feszület a megfeszített Krisztus testét is ábrázoló keresztet jelenti.
A húsvét további szimbólumai már jobban összefüggenek a természettel. A barka sok esetben díszítő eleme lakásunknak a tavaszi hónapokban, sokszor díszítik – akár a karácsonyfát – hímes
tojással. A barka a pálmaágakat helyettesíti régiónkban. Pálmaágakat lengetve üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapon. A barkaágat különböző betegségek gyógyítására is használták. Eresz alá tűzve megőrizte a házat a villámcsapástól.
A tojás a termékenység és az újjászületés jelképe. Ez Európa-szerte a legelterjedtebb húsvéti szimbólum. Egy hasonlat szerint Krisztus úgy törte fel a sziklasírt, akár a madár a tojás héját. Magyarországon már az avar korból is származnak régészeti leletek, ezek a tojások festettek, karcoltak voltak. A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is tettek pirosra festett tojásokat. A tojás pirosra festése Jézus vérét jelképezi. Érdekes adat, hogy a jobbágyok szolgáltatásai között szerepelt a húsvéti tojásadás kötelezettsége is. A böjti időszakban egyébként tilos volt a tojás fogyasztása, így azok általában megmaradtak, ennek is köszönhető népszerűsége ezen a ünnepen, hiszen a felhalmozott tojásokat meg kellett enni. A görögöknél a nagypénteken tojott tojás a szerencsét jelképezte.
A bárány is az ősi jelképek közé tartozik. A fehér bárány az ártatlan jóság, a fekete bárány a rossz ember jelképe. Már a Bibliában is említik. Az Újtestamentum szerint: "Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk”. Az Ótestamentum szerint a zsidók bárányt áldoztak fel, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Ez után a zsidók egyiptomi kiszabadulásuk tiszteletére áldozati állatként használták a bárányt. A bárány az apostolokat és Szent Ágostont is jelképezi, továbbá Keresztelő János és Szent Ágnes attribútuma és a johanniták jelképe.
A legnépszerűbb húsvéti állat a nyúl. A nyuszi jelképként való magyarázatát a szakemberek nem egyértelműen ítélik meg, ugyanis több magyarázat is létezik. Előfordulhat tehát, hogy tévedésből került a húsvéti szimbólumok közé. Egyes német területeken ugyanis szokás volt gyöngytyúkot ajándékozni tojásaival együtt. Ennek német neve Haselhuhn, röviden Hasel, míg a nyúl német neve Hase, így előfordulhat, hogy a tévedés ebből keletkezett. Mindenestere a nyúl már a huszadik századi húsvéti képeslapok népszerű állata volt.
Egy másik lehetőség szerint a termékenység ünnepe magyarázza a nyúl szerepét, annak szaporasága miatt. Mivel a nyúl éjszakai állat, a holddal is kapcsolatban áll, amely szintén a termékenység szimbóluma. Egy germán legenda szerint az alvilág Istennője haragjában változtatott egy madarat négylábú állattá, ez lett a nyúl. Ebből származhat a nyúl piros tojást tojó „képessége”.
A húsvéthétfő elmaradhatatlan szokása a locsolás. Ennek is megvolt a maga jelentése. A víz tisztító, termékenységvarázsló hite miatt locsolják meg a nőket. A magyar nyelv egyes nyelvjárásaiban
vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezik ezt a napot.
Tájainkon szlovák szokásra terjedt el a korbács. Korbácsolással akarták kihajtani a gonoszt, rosszat a lányokból a férfiak. Ez egy pogány szokásra vezethető vissza. A megkorbácsolt lányok a következő évben egészségesek, boldogok, termékenyek lettek. A legények igyekeztek, hogy minél nagyobb legyen a húsvéti korbácsuk, az ugyanis a becsületet jelképezte.
A világ országaiban különféle szokások vannak, melyeknek szintén megvan a maguk szimbolikus jelentősége. Ilyen többek között a portugáloknál a manduladobálás. Ez a szaporodást és a gyarapodást jelképezi.
Németország egyes vidékein a tavasz jövetelét jelképezi a hegy tetejéről a folyóba gurított lángoló tűzkerék. Ebben az esetben is megjelenik a fény szimbóluma, melyről a fentiekben már szóltunk.

Szabad Újság, 2013.03.27.