Somorja városa újabb testvértelepüléssel gazdagodott. A csallóközi város Mosonmagyaróvárral és Hainburggal ápol szorosabb kapcsolatot. A január 24-ei ünnepi önkormányzati ülésen ez a kapcsolatrendszer tovább bővült az erdélyi Gyergyószentmiklóssal. A város önkormányzata Stipkovits Pálnak, Mosonmagyaróvár korábbi polgármesterének a város díszpolgára címet, míg Böröndi Lajos költőnek Somorja város díját adományozta.

Stipkovits Pál munkásságát Bárdos Gábor polgármester méltatta. A laudációban elhangzott: 1994–2006 között volt Mosonmagyaróvár polgármestere. 2002-től a Szigetköz parlamenti képviselője, majd 2006-tól nyugdíjba vonulásáig a miniszterelnöki hivatal külkapcsolatok és nemzetpolitikai ügyek szakállamtitkárságnak tanácsadója. Munkássága során mindig fontosnak tartotta az anyaországi és a határon túli magyar települések közötti kapcsolatok kialakítását és fejlesztését. Mosonmagyaróvári polgármesterként kezdeményezte az akkor kissé megromlott partneri kapcsolatok újraélesztését, kialakítását. Kezdeményezte a két város közötti kapcsolatot is, és annak motorja volt. Valós kapcsolatok alakultak ki az iskolák és a kulturális intézmények között is. Amikor Somorja főterén a Mária mennybemenetele szobrot megrongálták, azonnal gyűjtésbe kezdett, így a szobor felújításához Mosonmagyaróvár is hozzájárult.
Stipkovits Pál megköszönte a megtiszteltetést, hogy Somorja város díszpolgára lehet, mint mondta, több város adományozott neki díszpolgári címet, de a leginkább ennek örül. Örömét fejezte ki azért is, mert éppen azon a napon kapott díjat, amikor Gyergyószentmiklóssal aláírták a testvértelepülési szerződést, hiszen a várossal annak idején ő is együttműködött.
Böröndi Lajos laudációját Nagy József, önkormányzati képviselő mondta el. Kiemelte: „1989 óta tíz verses kötete és hét irodalmi publikációja jelent meg. Kiadóként 11 könyvet jelentetett meg. Ezek közül somorjai vonatkozású a Görföl Jenő – Limpár Péter: Pacsirtaszót hallok megint című, mely az 1848–49-es szabadságharc felvidéki csatáiról szól, és számba veszi a mai Szlovákiában található honvédsírokat, emlékhelyeket is.” Böröndi Lajosnak „érdeme van abban, hogy a testvérvárosi kapcsolat személyes, baráti kapcsolatokká alakult. Vallja, hogy a két város lakóinak jelleme
gondolkodása és életvitele egyazon tőről fakad. A Duna az, amely a két oldalán élő emberek letét döntően alakította és befolyásolta, így összeköt bennünket.”
Böröndi Lajos meghatódottságának adott hangot. Majd köszönőbeszédében elmondta, „tudatosítanunk kell, az államhatárokat meghúzhatják a fejünk fölött a nagyhatalmak, de mi akkor is egy természetes régió vagyunk.”
Az ünnepi önkormányzati ülésen a képviselők egyhangúlag támogatták a testvérvárosi szerződés aláírását Gyergyószentmiklóssal. A szerződésben leszögezik: „Mi Gyergyószentmiklós és Somorja polgármesterei (…) e napon ünnepélyesen elkötelezzük magunkat, hogy településeink önkormányzatai között az állandó kapcsolatot fenntartjuk, lakóink között a kapcsolatokat minden területen előmozdítjuk, hogy a jobb kölcsönös megértésen keresztül fejlesztjük az európai testvériség igaz jövőjét (…) az európai egység eléréséért. Így fogadjuk.”Mezei János, Gergyószentmiklós polgármestere ünnepi beszédét egy tanmesével kezdte, mely szerint, valamikor élt egy asszony, akinek volt 3 fia, felcseperedő gyerekek, akiket nagyon szeretett, fogta a kezüket, de 93 éve leválasztották az édesanyjukról a fiúkat. Ennek ellenére a testvérek bizonyították életrevalóságukat, és hűek maradtak a földhöz. Most ezek a testvérek közelednek egymáshoz.
„Sajnálatos módon egy szomorú esemény is összeköt minket. Annak idején, hogy ez a kapcsolat elindulhasson, egy mély emberi érzés indította el ezt az utat, két fiatal szerelmes. Selyem András már sajnos nem lehet közöttünk, de élete és szerelme hozott ide.”
Az erdélyiek egy szimbolumot is hoztak: kenyeret, melyet átadtak Somorja polgármesterének. „Benne van a szívünk, lelkünk, és benne van az az életérzés, mely a lelket is táplálja, nemcsak a testet” – mondta Mezei János.
Bárdos Gábor, Somorja polgármestere ünnepi beszédét egy mottóval kezdte: „Aki meg akar tenni valamit, talál rá módot, aki nem, talál rá kifogást. Meggyőződésem, hogy a már létező és a mától új töltettel bővülő testvérvárosi kapcsolatunknak köszönhetően az ilyen rendezvények nemcsak számban, de közösségeket érlelő minőségben
is gazdagodnak majd.” Az ünnepi ülést a helyi Németh-Samorinszki zeneiskola és a Csali néptáncegyüttes műsora tette meghitté.

Szabad Újság, 2013.01.30.