A törvényes forradalomról Szencen

A Szenczi Molnár Albert Klub vendége március 21-én Kovács László történész volt. A rendezvény még a szabadságharc jegyében telt. Az előadás előtt a Szenczi Molnár Albert Gimnázium és Szakközépiskola diákjai emlékeztek meg a forradalomról egy zenés-irodalmi összeállítással.
Kovács László szerint sokszor beszélünk a szabadságharcról, de majdnem mindig csak a márciusi eseményekről, a törvényi hátteret és az áprilisi törvényeket alig emlegetjük, holott azok örökre megváltoztatták Magyarországot. A forradalom kitörésének idején Pozsonyban ülésezett az országgyűlés. Annak ellenére, hogy a Habsburgok már minden hivatalt Pestre költöztettek (azaz a Helytartótanácsot, a Kúriát és a Kamarát) az országgyűlést a Bécshez közeli Pozsonyban hagyták. Az országgyűlésnek akkoriban volt alsó- és felsőháza, akkori szóval élve, táblája. A felsőtábla tagjai a főrendekből kerültek ki, míg az alsóházba a megyék választottak képviselőket. Az 1847-ben megkezdett országgyűlésen a Konzervatív Párt és az Ellenzéki Párt képviselői is jelen voltak mind a két táblán. Azonban az 1847 őszén kezdődő gyűlésen, egészen 1848 februárjáig, nem voltak érdemi tárgyalások és ekkor érkezett meg az olaszországi forradalom híre, majd kitört a párizsi felkelés is. Az alsóházban nagy visszhangot keltett a felkelés híre, és felirati javaslatban reagált az eseményekre, így március 3-án megkezdődött a törvényes forradalom. A pesti nép kiállt a törvényes forradalom mellett. Aláírásgyűjtésbe kezdett Kossuth felirati javaslata mellett, a petíció szövege 12 pontból állt, ebből lett a későbbi Mit kíván a magyar nemzet? 12 pontja. Közben Bécsben is kitört a forradalom. A pesti ifjúság az eredetileg 19-ére tervezett nagygyűlést, ahol az aláírásgyűjtést megkezdték volna, már 15-én megtartotta. Ettől az időszaktól kezdve a magyar országgyűlés április 7-éig 31 törvényt fogadott el. Ezek megalapozták a társadalmi átalakulást, hiszen előremutató intézkedéseket tartalmaztak. Többek között eltörölték a jobbágyságot, bevezették a közös teherviselést, megszüntették az egyházi tizedet, bevezették a vallásszabadságot, törvényt hoztak a Nemzeti Színházról, egyesítették Erdélyt és Magyarországot. Megalapozták a független magyar kormány megalakulását, és az akkori Európában modernnek nevezhető választójogi törvényt fogalmaztak meg. Törvényt hoztak a nemzeti őrsereg, azaz a magyar hadsereg kialakítására. A forradalom ugyan elveszett, de sok rendelkezését már nem lehetett visszaállítani. Az alkotmányosságot biztosító törvényeket a forradalom leverése után felülírták, de a kiegyezés alapjait éppen ezek a jogszabályok alkották - fogalmazott előadásában Kovács László.

Szabad Újság, 2013.04.03.