Vők a Szenci járás „legmagyarabb” települése. Talán kicsit furcsának tűnik ez a megállapítás, de tény, a legnagyobb százalékarányban ezen a településen élnek magyarok. Ennél fogva az a régi megállapítás a községről, mely szerint magyar falu a Csallóközben, még ma is érvényes.
A nemrégiben napvilágot látott 2011-es népszámlálási adatok kisebb elmozdulást mutatnak az arányok változásába, de még így is a lakosság 62 százaléka vallotta magát magyarnak. Nézzük a számadatokat: 2001-ben a községben 399-en éltek, ebből 309-en vallották magukat magyarnak, 2011-ben már 426 lakosa volt Vőknek, de csupán 295-en érzik magukat magyarnak.
A településen nem tapasztalható az a nagy mértékű építkezési hullám, mint például a szomszédos Dunasápújfalun. Talán ez annak is köszönhető, hogy zsákfaluról van szó, csupán a Félből Madarász felé vezető útról érhető el. Így is, ha megnézzük az ingatlanügynökségek kínálatát, már Vőkön is szép számmal árulnak házakat, telkeket. A faluban nincs sem iskola, sem templom.
A múltban volt magyar iskola, de megszűnt. A falu múltja tragédiákkal teli, többször elmosta az árvíz, de a helyiek mindig újrakezdték. Falusias jellegét megtartotta, talán ez is annak köszönhető, hogy nem adtak ki száz számra építkezési engedélyeket, holott Vőkön is lenne mit felparcellázni. Vők elsődleges problémájának ezért többek között az számít, hogy Pozsony megyéhez tartozó községként nem veheti igénybe az Európai Uniós forrásokat, nem pályázhat. A falunak pedig elkelne a pénz, hiszen most épül, megyei támogatással, a községi ház. Szívesen építenének templomot is a községben, hiszen a szomszédos Fél plébánosa, Zsidó János a ideghéty kúria falai között működő kultúrházban celebrálja a misét. Egyes adatok szerint a községben volt templom, de vagy tűzvész, vagy árvíz pusztította el.
Domonkos Vince önkormányzati képviselő, a Magyar Koalíció Pártjának helyi elnöke elmondta, az ügynökségek azokat a házakat kínálják, ahonnan a szülők kihaltak, esetleg vagyonelosztás miatt az elváltak árulják az újonnan épített házakat. Ennek ellenére nagyjából harmincan költöztek a településre. Az új lakókkal nem sok gond van, csupán az egyik házaspár okoz némi problémát.
Kérdésünkre, hogy fordulhatott elő, hogy a fővárostól 21 kilométerre fekvő falut elkerülte a betelepülési hullám, a képviselő elmondta: sem a földtulajdonosok, sem a falu nem akart eladni telkeket. Így a falufejlesztési terv, mely alapján két új utcát nyithatnának, még csak papíron létezik. Az új utca telkei még a kimérésre is csak várnak, amíg lehet húzzák az időt.
Azt volt az érzésünk, Domonkos Vince örül neki, hogy a betelepülők Vőköt elkerülték. A falu takaros, rendezett utcái így magyar szótól hangosak. Úgy tudjuk a Csemadok is újra éled, az előző elnök személyes okok miatt mondott le, és évekig nem találták meg a megfelelő utódját. A magyar családok így a féli Csemadok életébe kapcsolódtak be eddig, de úgy tűnik, a helyzet megoldódik, és újra virágozni fog a magyar kultúra is. A gyerekek is Félbe járnak iskolába, akár magyar, akár szlovák oktatási intézményt választanak a szülők csemetéiknek. A falunak az az előnye, ami látszatra a hátránya, zsákfalu. Bezárkóztak az emberek, nem akarnak földeket eladni. A szomszédos települések polgármesterei közül pedig jó néhány irigykedik.

Szabad Újság, 2012.08.01.