Augusztus 20-a, államlapításunk ünnepe alkalmából ismét kitüntetések
átadására került sor. Magyarországon már hagyománnyá vált, hogy a köztársasági elnök, a minisztériumok, de még a települések polgármesterei is elismerik azokat, akik maradandót alkottak közösségükért.

Államalapító Szent István ünnepe alkalmából kiosztották a Külhoni magyarságért Díjat is, melyet hétfőn adták át a Parlament Delegációs termében. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár nyújtotta át az elismeréseket, köztük posztumusz kitüntetést Szénássy Zoltánnak. A díjat fia, ifjabb Szénássy Zoltán vette át. Szénássy Zoltán magyar-történelem szakos tanár negyvenkét éven át oktatott, a komáromi gimnáziumból vonult nyugdíjba. Nevéhez fűződnek többek között a Komárom ostroma 1849-ben, Kuruc világ Komárom megyében, és a Komáromi krónikás könyvek megjelenése. Betöltötte a Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület tiszteletbeli elnökének tisztségét is. 2011. novemberében hunyt el.

Magyarország köztársasági elnöke megbízásából Magyarország pozsonyi nagykövete, dr. Balogh Csaba, augusztus 20-án Pozsonyban adta át az állami elismeréseket.
A kitüntetettek:
Magyar Ezüst Érdemkereszttel Banyák István munkáját jutalmazták. Cigányprímásként huszonhét évig járta a világot, népszerűsítette a cigányzenét és a magyar kultúrát. Alapítója a Dunaszerdahelyi Roma Muzsikusok Polgári Társulásnak, amely tehetséges cigány gyermekek és fiatalok konzervatóriumi és egyetemi tanulmányait támogatja. Az ő szervezésében indult újjá a Bihari Napok. Az ő munkásságának köszönhető, hogy több csallóközi cigányzenész talált magának megélhetést. Többek között megalapította a Bihari János Együttest.

Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést kapott: B. Kovács István, régész, néprajzkutató, helytörténész. A rimaszombati Gömöri Múzeum régészmuzeológusa, később a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt, majd a Gömöri Múzeum igazgatója, és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára. 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. A Gömörország alapító főszerkesztője. A kitüntetést a gömöri magyarság szolgálatáért kapta, értékőrző és értékteremtő munkát folytat napjainkban is.

Magyar Arany Érdemkereszttel értékelték Pék Zoltán, a Komenský Egyetem Bölcsészkarán végzett újságíró szakon. 1976-tól volt a Szlovák Rádió magyar adásának munkatársa, majd a Csehszlovák Televízió Magyar Szerkesztőségének szerkesztője, később főszerkesztője. 2004-től a Komáromi Városháza Szervezési és Sajtóosztályának vezetője lett, majd a városi tulajdonú COM – MÉDIA Kft. ügyvezetője. A későbbiekben visszatért a Pátria Rádióhoz, ott a publicisztikai műsorokat vezette, majd 2010-ben főszerkesztővé nevezték ki. Jelenleg a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztője. A szlovákiai magyar nyelvű televíziózás egyik megteremtője, a rádiózás meghatározó alakja. Munkásságában mindig szem előtt tartotta a magyarság érdekeit is.

A Magyar Érdemrend Lovagkereszjét adományoták Ardamica Ferenc, írónak. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából, segédmunkákból élt. 1990-től újságíró, 1992-től szabadfoglalkozású író. Rádiójátékokat és regényeket is írt, szlovák írók műveit fordítja magyarra. A „határon túli” irodalom meghatározó alakja, műfordítóként és újságíróként is tevékeny.

A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével jutalmazták Kvarda Józsefet, a szlovákiai magyar önkormányzatiság kialakításában és fejlesztésében elért érdemeiért. A pozsonyi Komenský Egyetemen szerzett szociológusi oklevelet., majd doktorátust. Doktori disszertációját a Csehszlovákiában élő nemzetiségek kultúrájának fejlődéséről írta. 1987-től a kormányhivatal nemzetiségi osztályának munkatársa volt. 1990-től az Együttélés Politikai Mozgalomban tevékenykedett. 2000–2002-ben a Csemadok - országos elnöke volt. 1994-től 2010-ig Csenke polgármestere. Nevéhez fűződik az Útmutató a kisebbségi nyelvhasználati törvény gyakorlati megvalósításához különös tekintettel az önkormányzatokra című kiadvány.