Bálint napja

Horvátország2006 003_1.jpg

Bármilyen hihetetlennek is tűnik a mai ember, de inkább a fiatalok számára, Bálint napja nem mindig a szerelem és az üzletelés napját jelentette. Több hiedelem is élt ezzel a nappal kapcsolatban, illetve több egyházi hagyományt is ismerünk.

Ezen a napon szólaltak meg a verebek, ezzel jelezve, hogy kezdődik a tavasz. Ez volt a tyúkültetés napja is.
Bálint napján, ha hideg, száraz az idő, akkor jó lesz a termés.

Annak ellenére, hogy több magyar népi hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, nem árt tudnunk, hogy Valentin ókeresztény vértanú volt.

Nézzünk egy részletet ezzel kapcsolatban Bálint Sándor Ünnepi kalendáriumából.

Bálint. Akiről e napon emlékezik meg az Egyház, itáliai ókeresztény vértanú volt. Legendáját az Érdy-kódex adja elő. Eszerint egy pogány fejedelem azt mondotta neki, hogy hisz, ha vak leányát meggyógyítja. Erre Bálint püspök imádságod tevén, megvilágosojtá ő vak leányát.
Volt azonban egy másik Bálint is, szintén szent püspök (jan. 7), akinek ereklyéi a passaui székesegyházba kerültek, és így a passaui egyházmegye társpatrónusa is lett. Németországban, Ausztriában, ott is Tirolban különösen nyavalyatörősök bizakodnak a segítségében. A nyakukban hordott bálintkereszt, frászkereszt (Valentinskreuz, Fraisenkreuz) a betegség elriasztását célozza. Ezt a kapcsolatot a Valentin és Fall szavak hasonló hangzása is segített megteremteni.
A két szent alakja főleg a germán népek tudatában eggyé olvadt. Így történhetett aztán, hogy Bálint jeles februári ünnepe és hagyományvilága voltaképpen a passaui székesegyház szentjét idézi. Így van ez hazánkban is.
Bálint már középkori naptárainkban, misekönyveinkben előfordul, ünnepét tehát őseink számontartották. Népszerűségét kereszt- és családnévként való sűrű előfordulása is mutatja már a középkor végén. Így az 1522. évi egyházi tizedjegyzék tanúsága szerint a legkedveltebb szegedi keresztnevek közé tartozik, sőt törzsökös helybeli családnévvé is válik. Ebből és hasonló székely jelenségekből föltétlenül arra kell következtetnünk, hogy magyar népünk körében is vagy liturgikus hagyomány, vagy néphiedelem fűződött hajdan Bálint alakjához.

Ezen a napon született Cirill is, tehát több egyházi évforduló is kapcsolódik ehhez a naphoz.
A fiatalabb, Konstantin (Cirill volt a kolostori neve) Konstantinápolyban tanult, ahol a „filozófus” megtisztelő néven ismerték. Egy időre visszavonult abba a kolostorba, ahova bátyja, Metód (keresztneve valószínűleg Mihály volt) már évekkel azelőtt belépett. Később a két testvért a kazárok közé küldték a Fekete-tenger partjára. Politikai és vallási küldetés volt ez. Ekkor találta meg Konstantin Kerszonban Szent Kelemen vértanú pápa ereklyéit. Morvaországból Konstantin kincset hozott magával: a perikopákat és liturgikus szövegeket, amelyeket görögből ő fordított szláv nyelvre, és lejegyzésükhöz maga állított össze írásjeleket (ez az ún. glagolita ábécé, a cirill ábécé ősi formája). A görög misszió lelke Cirill volt, korának egyik legműveltebb görögje. Rómában II. Hadrián pápa ünnepélyesen fogadta őket, mert Szent Kelemen ereklyéit magukkal vitték. Itt Konstantin megbetegedett, és rövidesen, 869. február 14-én, negyvennégy éves korában meghalt. Testét a Szent Kelemen-bazilikában helyezték nyugovóra, és mind a mai napig ott tisztelik. Fordításai mesterművek. Metódot kinevezték Pannónia és Morvaország érsekévé, s megkapta a szlávok között a szentszéki legátus hatalmát. Két és fél éven át fogva tartották Ellwangen kolostori börtönében. Metód 885 virágvasárnapján halt meg, és székesegyházában temették el. A két testvér gyermekkora óta beszélte a szláv nyelvet, de születésük szerint görögök voltak. Ünnepüket 1880-ban vették föl a római naptárba, július 5-re, Szent Péter és Szent Pál oktávájába. De már 1897-ben, amikor e napon Szent Zaccharia M. Antalt ünnepelni kezdték, hetedikére, majd 1969-ben február 14-re, Cirill halála napjára helyezték át.

Egyébként Bálint napja az epilepsziások világnapja is.

JelesNapok, NT, Felvidék Ma, 2009.02.14.