Csallóközcsütörtök egykoron szebb időket is megélt, hiszen mezővárosként a környék meghatározó települése volt. Ezt a rangot az 1870-es években elvesztette, ennek ellenére Pozsony közelsége miatt a faluba sokan költöznek. Csak nem hivatalosan. A fővárostól mindössze 15 kilométerre található falu, mely a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozik, több gonddal is küzd. Sorolhatnánk itt az önkormányzatisággal, egyre nagyobb bürokráciával járó gondokat is, de nem ez az elsődleges feladatunk.
Azt minden polgármester elmondaná, hogy a decentralizáció jegyében egyre több feladatot kell ellátniuk, amihez a kormányzat anyagi forrásokat már nem biztosít. Ez minden régióban így van. Pozsonyhoz közel azonban más gondokkal is meg kell küzdeniük az önkormányzatoknak. A betelepülés nyilván másként érinti a szlovák falukat. Hiszen ott a nemzetiségi arányokat a betelepülési hullám nem befolyásolja. Csallóközcsütörtök polgármestere, Őry Péter sem ezért búsul. Kérdésünkre elmondta, a poprádi és késmárki emberek közül nagyon kevesen jelentkeznek be állandó lakhelyre a faluba. Ez több problémát felvet. Az önkormányzat szempontjából elsődleges az adóhányad elvesztése. Azaz, az állandó lakhellyel rendelkező lakos után az állam felé befizetet adók adóhányada esetükben nem a csallóközcsütörtöki költségvetést gazdagítja. Őry Péter ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmünket arra, a községek keze meg van kötve. Évekkel ezelőtt Horvátgurab képviselő-testülete elfogadott egy általános érvényű rendeletet, mely szerint az állandó lakhellyel nem rendelkező személyek magasabb helyi illetékeket fizettek volna, azaz magasabb lett volna az ingatlanadójuk. Az egyik „lakó” az ügyben az alkotmánybírósághoz fordult, melynek eredményeként a községet elmarasztalták. A rendeletet így vissza kellett vonni.
Más probléma, hogy sok esetben a községbe érkező építkezési vállalkozók az utakat is eladják a lakosoknak, vagy megtartja saját tulajdonban. Ezekhez a járdákhoz és utakhoz, illetve a közvilágításhoz a községnek semmilyen jogviszonya nincsen. Az ott lakóknak egyedül kell karbantartaniuk az infrastrukturális hálózatot és a közvilágítást is maguknak kell kifizetniük. Sok esetben előfordul, hogy a telepesek a falunak szerették volna ajándékozni a tulajdonrészük azon szakaszát, ahol az úttest van. Őry Péter elmondta, mivel ez a falunak nem kötelessége, azt tapasztalta, jobb az ilyen ajándékot nem elfogadni. Hiszen akkor már anélkül, hogy az ott élők adóját a falu használhatná, a község költségei nőnek, például a hó eltakarításával. Csallóközcsütörtök egyébként kétnyelvű
település, a magyar nemzetiségű polgárok a községházán mindent elintézhetnek az anyanyelvükön is. A polgármesternek köszönhetően élen jár és példát mutat más településeknek is Csütörtök.

Szabad Újság, 2012.7.19.