Boldogfa múltja képeken

Ilyen tablókon emlékeznek.jpg

Múlt nélkül nincsen jelen, tartja a közismert régi mondás. Tudják ezt Boldogfán is, ahol decemberben nyitották meg a Boldogfa község története korabeli fényképeken című kiállítás második részét. Csaszny Alajos polgármester köszönetet mondott az áldozatos munkáért Danter Izabellának. Hozzátéve, talán azért sikerültek ilyen szépre a tablók, mert szeretettel készítette őket a muzeológus, aki maga is boldogfai születésű.
A kiállítást a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság szervezte Danter Izabella muzeológus-néprajzkutató vezetésével. A fotókat 20 évvel ezelőtt kezdték gyűjteni, előbb a lakosság kicsit bizonytalanul fogadta az ötletet, de mikor látták és megértették, hogy nemes dologról van szó, már hozták maguktól is a képeket – tudtuk meg Danter Izabellától. Majd hozzátette: akkoriban még Pikáli Gyula volt a boldogfai polgármester, akivel együtt kezdték szervezni a képek gyűjtését. 6 x 6-os negatívokat készítettek a régi fotókból. Mára szerencsére megváltozott a technika és sokkal könnyebb archiválni a fotókat és azokat feldolgozni.
A képek begyűjtésén kívül minden egyes felvételhez feljegyezték, kitől kapták, mit és kiket ábrázol a kép. A tablók összeállításánál is figyelembe vették, hogy minden nagyobb család, illetve lehetőség szerint minden régi boldogfai család szerepeljen valahol. Szerencsére ez egy kis község, minden embernek megvolt a saját feladata a faluban. Volt, aki a kulturális életben játszott fontos szerepet, volt olyan, aki jó tűzoltó volt, de volt, aki a mezőgazdasági munkákban vagy a sport területén jeleskedett. Mivel kis településről van szó, iparosok nem voltak a faluban. A lényeg az volt, hogy mindenki találja meg magát, vagy családtagjait valamelyik képen. A tablókon témánként szerepelnek a képek, így külön tablót kapott a római katolikus egyházközség, a Rétei-Boldogfai Református Keresztyén Hitközösség. A helyi tűzoltók, a sportolók, és a kultúra művelői, az iskolák, a szövetkezet és a paraszti élet is bemutatásra került. A történelem nem lenne teljes az önkormányzatiság kialakulásának bemutatása nélkül, de a huszadik század első felének öltözködési stílusát és ünnepeit is bemutatják a tablók. Találunk képet a falu első pecsétjéről is, mely 1696-ból való, valamint egy telekösszeírást is 1855-ből, és egy bírói igazolást 1900-ból. A település életét az építkezések és a lakosság című tabló is jól illusztrálja. A huszadik századi eseményeket nagyban befolyásoló világháborúk is helyet kaptak a helyi művelődési ház falán.
A kiállítást a kormányhivatal nemzeti kisebbségi kultúrákra szánt keretéből támogatták.
A szervező a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság volt, amelynek nem ez az első ilyen kiállítása. Akik Boldogfán jártak a múltban, azok előszeretettel nézegették a falon lévő tablókat, melyek színei is a falu címerének színeit vette kölcsön. A kiállítás Szabó Magda gondolatát juttatta eszünkbe, mely szerint: „Az ember néha olyan buta. Azt hiszi, vannak történelmi dolgok, meg vannak magánügyek, s a kettő nem tartozik össze. Közben kiderül, hogy mindig minden összetartozik. Ha az ember a történelmi eseményekkel foglalkozik, millió meg millió ember magánéletét találja mögöttük.”
Boldogfa Árpád-kori település, 1245-ben említik először. Ősi temploma közismert, római kori beépített kőtáblájáról ismert, a legenda szerint Szent Erzsébet építette Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom falában található beépített kőtábla egy római kori, első század végéről származó sírkő, mely Quintus Atilius Primusnak állít emléket. Valószínűsíthetően XV. Apollinaris legio centuriojának, vagyis tisztjének és tolmácsának emlékére állították.
A templom építésekor a középkorban a nagyobb épületmaradványokat vagy kődarabokat is felhasználták, így kerülhetett a templom falába a sírkő.
A Mátyusföldi Muzeológiai Társaság még 1998-ban alakult. Elsősorban Szenc, Galánta és Vágsellye környékén fejt ki tevékenységet a társaság. Mátyusföld néprajzi, műemlékvédelmi és helytörténeti kutatásával foglalkozik. Magán- és önkormányzati tulajdonú gyűjtemények és tájházak nyilvántartását és dokumentálását segítik. Több konferencia és kiállítás megszervezése fűződik a társaság nevéhez. Annak idején hiánypótló céllal jöttek létre, ugyanis Szencen és környékén nem volt múzeum, a helyzet azóta a Szenci Városi Múzeum megnyitásával változott, de a Mátyusföldi Muzeológiai Társaság tevékenysége nem vált feleslegessé. A Fórum Intézettel és a Galántai Honismereti Múzeummal együtt évente megszervezik a Museaum Hungaricumot, mely a felvidéki muzeológusok és szakemberek szakmai konferenciája. A társaság tagjai között találunk régészt, néprajzkutatót, levéltárost, történészt, történész-jogászt, helytörténészt, könyvtárost és pedagógust egyaránt.

Szabad Újság, 2013.01.02.