Éveken keresztül voltam elnökségi tagja a Magyar Ifjúsági Közösségnek, abban az időben sok rendezvényen jártam, és többről a lapok hasábjain beszámoltam a nagyközönségek.

Az ezeréves Deáki ünnepe
Deáki község fennállásának 1000. évfordulóját ünnepli. Erről a falu és annak környékének apraja-nagyja megemlékezik, hiszen kevés olyan helység van, amelyik elmondhatja hogy már az ezredik évet tapossa. Persze másra is büszkék, például a Halotti beszédre is. De a téma most más...
Az ünnepség megszervezésében a községi hivatal mellett a Deáki Ifjúsági Klub is részt vett, mely szervezet már néhány éve meghatározója faluban történteknek. Most is örömmel vállalták a feladatot,hogy egy könnyedebb műsorral lepjék meg az érdeklődőket. Aki ott volt augusztus 30-án a művelődési háznál, tapasztalhatta azt is, hogy a gyerekek milyen nagy örömmel rajzolnak az aszfaltra. Bevallom, néha irigykedtem is, hogy milyen
kreatívak, csak azt sajnálom, hogy az eső majd elmossa az egészet... A sportot kedvelők a kosárlabda mérkőzésnek örülhettek, a három csapat a nagy meleg ellenére végigküzdötte a mérkőzéseket, a serleget végül a MIK elnökségi tagjának, Václav Tamásnak deáki csapat vehette át, miután jobbnak bizonyultak az ifjabb deáki csapatnál és a peredieknél is.
A népi hagyományokat és a kézművességet kedvelők a kukorica csuha művészetét, a bögre készítést, a gyurmázást és az agyagozást is kipróbálhatták. Itt is a "kisebbek" tűntek ki ügyességükkel, a szülők nagy büszkeséggel mutogatták az arra járóknak a csemetéik által készített bábukat.
A deáki MIK-nek a rendezvényen való részvétel egyben nagy megtiszteltetésnek is számított, büszkék lehetnek, hogy a négynapos sikeres millenniumi ünnepségekhez ők is hozzájárulhattak.

IFI, 2002. október