Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete nyitotta meg a VI. Önkormányzati Szabadegyetemet Nagymegyeren. A Pro Civis polgári társulás által szervezett rendezvényen felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők vesznek részt.

Az Önkormányzati Szabadegyetem a nagykövet szerint Kárpát-medence-szerte egyedi kezdeményezés. Ezen a rendezvényen olyan témákról szólnak, melyeket a jelenlévők használni tudnak az önkormányzatoknál. Magyarország számára fontosak a külhonban élő magyarok, ezért indította a nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus programokat, az idei évben például a vállalkozók évét, amellyel a fiatal magánvállalkozókat támogatják, ezzel gazdaságilag is megerősödhet a felvidéki magyarság – mondta el a nagykövet.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a nyelvhasználati jogokról szólt. Kiemelte, a két világháború közötti nyelvi jogokhoz képest nagy a visszalépés. Nem előnyös, hogy a magyar nyelv a magánszférába szorul, hiszen ezzel veszít a nyelv a presztízséből. Ennek következménye az asszimiláció.

Menyhárt József elmondta: az önkormányzatoknak többek között kötelességük a település nevét feltüntetni a kisebbség nyelvén, a község elején és végén, de középületeken is. Kötelező a veszélyre figyelmeztető információkat is a kisebbség nyelvén. Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a nemzetiség nyelvén is ki kellene adni. A választások előtt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is értesíteni kell a polgárokat. Magyar nyelvű kérelem esetén, amelyet az önkormányzat kap, magyar nyelven is válaszolnia kellene a hivatalnak. A helyi képviselők számára biztosítani kellene a magyar nyelv használatát. Az MKP elnöke, mint nyelvész azt kérte a jelenlévőktől, hogy használják bátran az anyanyelvüket, hiszen arra a magyarságnak joga van.

Grezsa István kormánybiztos a peremvidéken és a diaszpórában élő magyarság helyzetéről szólt. A kormánybiztos szerint sok diaszpórában élő magyar, harmadgenerációs emigráns már nem tud magyarul, de magyarnak vallja magát. El kell fogadnunk, hogy ők is magyarok. Az anyaország sok pénzt fordít a külhoni magyarságra. A magyar állam támogatja a diaszpóra magyarságának hétvégi iskoláit is. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet határozza meg az anyaország nemzetpolitikájának irányát – emelte ki Grezsa István. Jelenleg a nemzetpolitika az otthon maradás erősítését segíti, ezért próbálnak gazdasági támogatást adni a helyi magyar vállalkozóknak.

Az Önkormányzati Szabadegyetem résztvevőinek egy része

A kormánybiztos elmondta: nyolcszázötvenezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítási kérelmet, sajnálatos, hogy a felvidékiek ebből az érzésből kimaradnak. Az idei Márton Áron emlékév után a jövő évben Szent László emlékévet hirdet a magyar állam – ezzel is a Kárpát-medence magyarságát szeretnék támogatni. Grezsa bízik abban, hogy hamarosan a felvidéki magyarok is kaphatnak gazdasági segélycsomagot, ahogy nemrégiben a vajdaságiak kaptak.

Pályázati lehetőségekről a szórványban élőknek és az önkormányzatoknak

Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke már 1994 óta szervezi az utaztatási programját, majd 2010-ben a magyar kormány elindította a Határtalanul programot, azóta ez ad lehetőséget arra, hogy az iskolások ellátogathassanak a Kárpát-medence városaiba.

A Rákóczi Szövetség meghirdette a diaszpóra programot is. Ez nem csak a nyugati diaszpóra, hanem a szórványban élő közösségek programja is. A pályázati lehetőség fent van a Rákóczi Szövetség honlapján – mondta az alelnök és azt kérte a jelenlévőktől, hogy népszerűsítsék ezt a pályázati lehetőséget. Ennek köszönhetően majdnem kétezer szórványban élő és 650 diaszpórában élő gyermeknek biztosítanak majd lehetőséget, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak. A nemzeti öntudat a diaszpórában élő közösségeknél is erősen jelen van, még akkor is, ha már a magyar nyelvet nem is beszélik, vagy gyengén beszélik – mondta el Ugron Gáspár.

Ugron Gáspár, Farkas Iván és Lelkes Gábor

A Rákóczi Szövetségnek széles a programskálája. Minden évben írnak ki pályázatot a kárpát-medencei vállalkozók számára magyar nyelvű cégér elkészítésére, ez Ugron Gáspár szerint csak odafigyelés kérdése. Legismertebb kezdeményezése a Beiratkozási program, amellyel arra szeretné ösztönözni a magyar szülőket, hogy az anyanyelvi oktatást válasszák a gyermeküknek. A munka még novemberben kezdődik, amikor is megkeresik az óvodás gyermekek szüleit, és bíznak abban, hogy a magyar iskola választás egy önkormányzatnak is fontos. A Rákóczi Szövetség keresi a partnereket ehhez a programhoz. Közel nyolcezer ösztöndíjat oszt ki a Rákóczi Szövetség, az összeget magánvállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek adják össze – mondta Ugron Gáspár.

Lelkes Gábor, a Danube Euroconsulting igazgatója a szlovák-magyar INTERREG pályázati lehetőségekről szólt. A 2020-ig tartó időszakban összesen 183 millió eurós a költségvetés. Nemcsak önkormányzatok, hanem egyházi közösségek, civil szervezetek és EGTC-k is pályázhatnak. Az idei évben az összeg nagyjából negyven százalékát szétosztják. A programnak köszönhetően várhatóan nyolcszázezerrel növekszik majd a látogatottsága a régiónak, a határátkelőhelyek átlagosan 15 kilométerre lesznek egymástól, tehát több határátkelő lesz. Nőhet a foglalkoztatás is. Az INTERREG pályázati rendszerben négy kategória van, az első a természet és a kultúra területe. A másik program a határon átnyúló mobilizáció javítása. A harmadik kategóriát még nem írták ki, de ennek a programnak a minőségi foglalkoztatás fenntartása és javítása a célja. A negyedik kategóriában a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére lehet pályázni. A szakember azt javasolta, hogy mindenképpen pályázzanak az önkormányzatok.

Van nemzeti öntudatunk

Az Önkormányzati Szabadegyetem pénteken délután a Feszty-Körkép Alapítvány elnökének, Ökrös Mariannak az előadásával folytatódott. Az elnök a Feszty Árpád Emlékév kapcsán elmondta, 160 éve született Feszty Árpád, 120 éve avatták a Millenniumi Emlékparkot. A céljuk az volt az emlékévvel, hogy a tankönyvekben nem szereplő tényeket, vagy hamisan tanított eseményeket bevigyék a köztudatba. A programmal összekötötték a Kárpát-hazát, voltak vetélkedők, amelyekben felvidéki gyerekek is részt vettek.

Az emberek gyakran felteszik a kérdést: ki vagyok én? A nemzetek is feltehetik ezt a kérdést önmaguknak. A magyarságnak erős nemzeti öntudata van, még akkor is, ha ettől az identitástudattól meg akarnak minket fosztani, a nemzeti öntudatunk gyengítése idegenkezűségre utal – fogalmazott Ökrös Mariann.

A magyarságot a szomszédos országok tankönyveiben negatív jelzőkkel illetik. Nem értenek minket, hiszen mások vagyunk, más a nyelvünk, mások a szokásaink, más a kép-jel rendszerünk. Az európaiak viszont nem tolerálják a másságot.

Élhető településeket

Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere a fejlesztési tervek buktatóiról szólt. A községek általános érvényű rendeletben szabályozzák a területfejlesztési tervüket, ennek kialakításakor gyakran a polgárok igényeit is figyelembe veszik. Ez alapján lehet fejleszteni és építkezni a településeken.
Varga Krisztina, Schmidt Jenő, Kőrösi Ildikó és Hájos Zoltán

Hájos Zoltán pozitívan értékelte, hogy az állam az építésügyi feladatot leosztotta az önkormányzatokra, és nem központilag adják ki az építkezési engedélyeket. Dunaszerdahelyen rendelettel szabályozták, hogy a befektetőknek, akik lakóparkokat építenek ki a városban, milyen széles utcát kell építeniük. A fő útvonalakhoz 12 méter széles utcát kell kiépíteniük. Azaz 6 méteres úttestet, és két oldalon járdát, illetve zöldövezetet. A mellékutcák útjainak 5.5 méter szélesnek kell lenniük. Amennyiben a befektető nem ilyen utcákat épít ki, a város nem hajlandó átvenni saját tulajdonba ezeket a közterületeket. Ezzel az a célja az önkormányzatnak, hogy élhető település legyen Dunaszerdahely.

A polgármester kiemelte, a városnak felelőssége két nyelven tájékoztatni. Dunaszerdahelyen információs táblát helyeztek ki, amely a gyakorlatban kétnyelvű útjelző tábla.

Őt követően Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Tab polgármestere, ismertette a magyarországi helyzetet. Jelenleg az önkormányzatoknak 21 feladatuk van. Magyarországon elsősorban a feladatok után járó pénzből gazdálkodnak az egyes települések.

Varga Krisztina, az Ovi Foci Alapítvány elnöke szólt az ovi-foci programról. A program óvodás korú gyermekeket szólít meg, egy 6 méter széles és 12 méter hosszú pályát alakítottak ki, amelyen bármilyen sportot űzhetnek a gyermekek. A programmal harmincezer gyermeket értek el eddig és kétezer pedagógus képeztek.

Kevesebb hulladékot

Szlovákiában idén júliusban lépett életbe az új hulladékgazdálkodási törvény. A jogszabály a szakemberek és a polgármesterek szerint módosításra szorul. Az Önkormányzati Szabadegyetem résztvevőit az eddigi tapasztalatokról a Natur Pack munkatársai tájékoztatták.

Weingartner Béla, Bognár Éva, Farkas Iván és Süveges László

Az új törvény értelmében a csomagoló cégek fizetik a hulladék egy részének felhasználását. A problémát az jelenti, hogy minden termék be van csomagolva, a csomagolás pedig hulladék –mondta Bognár Éva, a Natur Pack munkatársa. Januártól a szemetes konténereknek színeseknek kell lenniük, illetve a feketéket matricázhatják. A szelektív hulladékgyűjtésre tanítani kell még a polgárokat, ami viszont az önkormányzatok felelőssége.

Weingartner Béla, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a hulladékgyűjtőkből származó szennyeződés akár évtizedek után is jelen van a területeken, ezeket a területeket rekultiválják, hogy ismét hasznosítható legyen, bár az Európai Unió szabályozza, hogy itt milyen tevékenységet szabad végezni.

Süveges László, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. projektkoordinációs igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy Felvidéken négy helyszínen tartanak majd előadást és workshopot a hulladékgazdálkodásról.

http://felvidek.ma/2016/10/egyedi-kezdemenyezes-az-onkormanyzati-szabade...