A nyár a búcsúk időszaka. A gyermekek nagy örömére. De tudja-e még valaki, milyenek is voltak a régi búcsúk? Amikor a nagyszüleinket erről kérdeztük, átszellemült arccal emlékeztek a múltra. Nézzünk hát
utána a megmaradt szokásoknak, legalábbis a fővároshoz közeli települések kapcsán.
A búcsú eredetileg a katolikus hagyományok szerint a bűnbánat szentségében föloldozást nyert bűnért járó büntetés elengedése. A búcsút csak a katolikusok ismerik el, bár mai világunkban, mikor a vallási kérdések már nem játszanak olyan fontos szerepet, az ünnepet mindenki megtartja. Még a protestánsok is. A régi hagyományok területenként, időnként településenként változtak. Vannak községek, ahol kinti miséket tartottak, és ezután kezdődhetett a tánc. Volt, ahol a mulattságok csak a délutáni litánia után kezdődhettek el, de a legtöbb helyen csak este. Ez jellemző a Pozsony környéki településekre is. A búcsúi hétvége minden napján esténként mulattságokat, bálokat szerveztek. A régi időkben a kocsmárosok, később pedig a civil szervezetek. Arra talán minden nagyszülő emlékszik, hogy autó és villany hiányában a búcsúsok a körhintákat lovakkal húzatták. A körhintát a gyerekek hajtották, fizetségül pedig néhány kör után a hajtók is beülhettek a körhintába. A régi búcsúkra is jellemző volt, hogy nem csak búcsúsok, hanem vásárosok is megjelentek sátraikkal, mézeskalácsot árultak. Ma már inkább játékokat, csecsebecséket árulnak. Esetleg vattacukrot, de találkozni már gyros árussal is egy-egy búcsú alkalmával. A búcsúk egyébként zömében családi ünnepnek számítottak a Pozsonyhoz közeli településeken. Hiszen sokan a városban keresték szerencséjüket a jobb megélhetés reményében, így gyakori volt, hogy a családok már nem szülőfalujukban maradtak, hanem szétszéledtek a nagyvilágba.
A templomszentelés napja körül, általában a „templomi szent” napjához legközelebb eső hétvégén, vagy néhány településen az azt követő vasárnapon tartották meg a búcsút. A templomban ilyenkor ünnepi mise volt. Magyar vidékeken az Istentisztelet legszebb imánk eléneklésével zárult, illetve zárul még ma is. Ezekután a családok elfogyasztották az ünnepi ebédet. Ilyenkor szokás volt a távolabb élő rokonokat is meghívni, és az otthon maradottaknak pedig küldeni a búcsúi ebédből. A családtagoknak a misén való részvétel is „kötelező” volt. Mára ezek a szokások kissé fellazultak. Sok család ilyenkorra időzíti a kirándulást. Ezért ez a régi meghitt ünnep is veszített varázsából. Főleg azok a nagyszülők tartják meg a búcsút, akiknek gyermekei, unokái távolabb élnek, hiszen ekkor az egész család jelen lehet.

Szabad Újság, 2012.08.15.