Nyelvében él a nemzet, tartja a mondás. Szlovákiában is sokan tudják ezt, hosszú ideig korlátozták is a kisebbségek nyelvhasználatát. De a helyzet kissé változott. Július elsejétől életbe léptek a tavaly módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény rendelkezései. Most már csak élni kell adott jogainkkal.

A törvény módosítása értelmében az önkormányzatoknak, ahol a polgárok igénylik és a lakosság legalább tizenöt százaléka egy adott kisebbséghez tartozónak vallotta magát az egymást követő két népszámlálás alkalmával, kötelessége kiadni a nemzetiség nyelvén is az okiratokat. A települések listáját rendeletben a Szlovák Köztársaság Kormányhivatala rögzíti.
A nyelvhasználati törvényből adódó jogainkra több szervezet is megpróbált figyelmeztetni. Az Anyanyelvünkért Polgári Társulás a komáromi önkormányzathoz jutatott el segédanyagokat, amivel fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy az önkormányzatnak már kötelessége kiadni például a halotti, házassági és anyakönyvi kivonatokat is magyar nyelven. De kérelmek is leadhatók a kisebbség nyelvén, amire a hivatalnak kötelessége az adott nyelven válaszolnia. A törvény azt is kimondja, amennyiben kétségek merülnek fel, az eredeti nyelvű anyakönyvi kivonat a mérvadó.
A Pro Civis Polgári Társulás még a tavalyi évben több matricát juttatott el az önkormányzatokhoz és magánvállalkozókhoz is. A Pro Civis társulás egy honlapot is működtet, melyen az önkormányzatoknak
nyújt segítséget. Több kérelem, rendelet minta, de az önkormányzatok működésére vonatkozó törvények is megtalálhatóak magyar nyelven a www.onkormanyzas.sk honlapon.
Ahogy Őry Péter, a Pro Civis társulás elnöke, a Magyar Koalíció Pártjának önkormányzati alelnöke fogalmazott, nem jó dolog pénzbüntetéssel riogatni. „Az emberi és a kisebbségi jogok megsértéseként értékeltem a jogszabályt, s bevallom, nagy megkönnyebbüléssel fogadtam az Európa Tanács Velencei Bizottságának a jelentését, amelyben a nemzetközi szaktekintélyek egyértelműen kimondták: a nyelvhasználat büntetése ellentétes azokkal a nemzetközi dokumentumokkal, amelyeket Szlovákia is ratifikált. Egyenesen sérti az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Keretegyezményét a nemzeti kisebbségi jogokról. Előrebocsátom: továbbra is abszurdnak tartom, hogy nyelvhasználatért bárkit, bárhol pénzbírsággal sújtsanak.“
Őry hozzátette: „Az, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozóknak nyelvhasználati jogot garantál a szlovák alkotmány, az ország pedig több nemzetközi egyezmény ratifikálásával is kötelezte magát az anyanyelv szabad használatára, de belső jogrendjében a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken a kétnyelvűség lehetőségét az információk nyilvános hozzáférhetőségével csak most engedélyezi, egyértelmű megkérdőjelezése annak, hogy az emberi és kisebbségi jogok kiteljesítése és megtartása terén eddig jogállam voltunk. Talán ezért is bánt az, hogy most meg büntetésről is beszélnünk kell, holott kisebbségi nyelvhasználatunk – vizuális megjelenítési formában is – alapvető emberi jogunk, a világ legtermészetesebb dolgának kellene lennie.”
A pénzbüntetés mértéke elérheti a 2500 eurót, amely kiszabható, ha az ügyfél a kisebbség nyelvén igényelt anyagot államnyelven kapja meg. De kiszabható akkor is, ha az életveszélyt jelző szövegek csak szlovákul vannak feltüntetve. Az ilyen információknak a nemzetiség nyelvén a község honlapján, újságjában és a hirdetőtáblákon is meg kell jelennie. Adott esetben ki kell azt hirdetni. Kevesen tudják, de ez a törvény szabályozza a községek megjelölését is. Ennek köszönhetően a hiányzó falutáblák is sértik a jogszabályt.
Minden törvény és jog annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Most már rajtunk a sor, bátran használjuk a magyar nyelvet, hiszen jogunk van rá.

Szabad Újság, 2012.7.18.