Embermentők Magyarországon és Szlovákiában címmel szerveztek konferenciát Somorján november 21-én a Fórum Intézetben. Az idei évet a Magyar Országgyűlés Raoul Wallenberg emlékének szentelte. A 100 éve született svéd diplomata Budapesten több ezer ember életét mentette meg a holokauszt borzalmaitól, ennek tiszteletére a magyar és a svéd kormány emlékbizottságot hozott létre, hogy a hős emlékét ápolják.
Az emlékkonferencián Németh Zsolt, a Raoul Wallenberg Emlékbizottság társelnöke, a magyar Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: azok, akik gyűlöletre uszítanak a magyar nemzet más identitású vagy származású tagjai ellen, merényletet követnek el a nemzetcegésze ellen, mert megosztják azt. Elmondta, amikor elhatározták, hogy Wallenberg emlékének szentelik ezt az évet, tisztában voltak vele, ez merész lépés, de a humanitás erősítése politikai és erkölcsi feladat, a hős diplomata pedig ebben igaz példa. Ugyanilyen példa lehet Szlovákiában Esterházy János. Nemcsak az emberiességük miatt lehet őket együtt említeni, hanem azért is, mert a fasizmust túlélve mind a ketten a kommunista embertelenség áldozataivá váltak. Öllős László, a Fórum Intézet elnöke elmondta, a közös történelmünket nem szabad elfelejteni. Nem csak a szépre kell emlékezni, a sötét korszakokra is, csak így lehet a múltat feldolgozni, ennek érdekében indított kutatást a Fórum Intézet, Simon Attila vezetésével. A konferencián Alexander Ben-Zvi, Izrael pozsonyi nagykövete is jelen volt. Wallenberget érzékeny és rendkívüli értékekkel rendelkező embernek jellemezte, aki az embertelenségben, és a nehéz időszakban is ki tudott állni a zsidók mellett, amellyel életét is kockára tette. Mint mondta, népe Wallenberget nemzeti hősként tiszteli.
A konferencián nem csupán Wallenberg munkásságával ismerkedhettek meg az érdeklődők. Simon Attila történész Esterházy Jánosról elmondta: megítélése átpolitizálódott, Esterházyt a zsidótörvényekért felelősség terheli, mint minden akkori politikust, de nem volt antiszemita és segített a zsidók kimenekítésében. Eduard Ňižňanský (Komensky Egyetem) a zsidóság helyzetéről a Szlovák államban adott elő, rámutatva, hogy az antiszemitizmusnak mély gyökerei voltak. Szarka László Alapy Gyula, Komárom egykori polgármesteréről, Koncsol László pedig a református lelkészek embermentő tevékenységéről adott elő. Elmondta azt is, amikor néhány lelkészt letartóztatott a szlovák hatalom, Esterházy János pártja nevében felemelte a szavát.

Raoul Wallenberg
1912-ben született, Svédország egyik leggazdagabb családjába. 1935-ben a palesztin Haifában lett bankár. Ekkor találkozott először a Németországból elmenekült zsidókkal és történetükkel. Addig nem igazán volt zsidóbarát, igaz, antiszemita érzelmeket sem táplált. Wallenberg 1944 nyarán érkezett Magyarországra. Hitler Horthyra nem tudta rákényszeríteni az általa elképzelt „megoldást”. A német megszállás után azonban elkezdődtek a deportációk. Wallenberg szabad kezet kapott a zsidók mentésében, gyakran a zsarolástól és a korrupciótól sem riadt vissza. Több ezer svéd útlevelet adtak ki felügyelete alatt, amivel életeket mentett. A diplomata 1945. január 17-én Debrecenbe indult, de útközben a szovjet katonák feltartóztatták. Szemtanúk szerint az NKDV tartotta fogva Moszkvában, majd a lubjankai börtönbe került. Szovjet nyomásra a Magyar Rádió 1945. március 8-án közölte, hogy Wallenberget a nyilasok, vagy a Gestapó kivégezte. 1957-ben azt állították, hogy tíz éve meghalt a diplomata a lubjankai börtönben, majd az 1990-es években újra nyomozni kezdtek halálával kapcsolatban.

Szabad Újság, 2012.11.28.