Ez az a hely...

Többezres találkozóhellyé változtatta négy napra a folyók és tavak mentén fekvő kisközséget, Martost az I. Martosi Szabadegyetem. A hagyományteremtő céllal létrehozott, minden generációt megszólítani kívánó rendezvény már annak első napján bebizonyította: több szempontból is csak a legelismerőbb szavakkal illethető. A Martfeszt egyértelműen felülmúlta a várakozásokat, a rendezőket a feltételezettnél jóval több „Martlakó” , a látogatókat pedig a hamisítatlan közösségi hangulat örvendeztette meg.

Gazdag programkínálat, jó szervezés, gyönyörű környezet, valódi fesztiválhangulat – így lehetne jellemezni az I. Martosi Szabadegyetemet, amelynek a látogatottsága a négy nap alatt meghaladta a 6 ezret is. De hogyan értékelik a négy napot a szervezők?
Gubík Lászó, a Via Nova – ICS elnöke
Az eredmény felülmúlta várakozásainkat. Jók voltak az előadások és jó volt a fesztiválhangulat is. Mi már azzal is elégedettek lettünk volna, ha napközben pár száz és este ezer ember vett volna részt a fesztiválon, de ezt már az első napon túlszárnyaltuk, nappal nagyjából 500, este pedig 2500 ember volt a koncerteken. Hagyományt még azért nem teremtettünk, de sikerült valamit megalapozni, ami kinőheti magát hagyománnyá. Belepillantottam az összes előadásba és mindegyik színvonalasra sikeredett, volt, ami az emberek tudását, és volt, ami az emberek érzelemvilágát bővítette.

Duba Denis, a Bonita elnöke
A Bonitát három éve hoztuk létre és eddig a galántai régióban tevékenykedtünk. Most önmagunknak is bebizonyítottuk: ebben a csapatban sokkal több van, ezzel kiléptünk a régiónkból. Önálló, komoly programokat hoztunk, gondoljunk csak Rúzsa Magdi koncertjére, vagy a Bonita Partyra. Külön öröm számunkra, hogy a Via Nova – ICS-vel és a HÖK-kel és több más civil szervezettel együtt létrehoztuk ezt az ezreket megmozgató rendezvényt, amit az összefogás éltet.

Szabó Dávid, a Hallgatói Önkormányzat elnöke
Bátran mondhatom, mindannyian pozitívan éltük meg az elmúlt napokat. A szabadegyetem nemcsak az elvárásainkat hozta, hanem az álmainkat is beteljesítette. Hogy első alkalommal ekkora sikere lett, az csak a szervező csapat odaadó munkájának köszönhető. Óriási sikernek tartom, hogy a felvidéki magyarságot legalább erre a pár napra sikerült kihúzni a „tespedtségből”.

Megkérdeztük Berényi Józsefet, a Magyar Közösség Pártjának elnökét:
Várakozáson felül jól alakult a tábor. Örülök neki, hogy az ifjúsági szervezetek megtalálták a közös hangot, és sikerült olyan tábort létrehozni, ahol az előadások, a könnyűzenei és kulturális programok is jól sikerültek. Akivel beszéltem, mindenki úgy nyilatkozott, hogy szerényebb elvárásokkal érkezett, mint amit látott. A Szabadegyetem azt bizonyította, hogy van létjogosultsága egy ilyen rendezvénynek. Fontos, hogy a kérdéseket a magyarságunk felől közelítjük meg. Bízom benne, hogy a jövőben, a második és további Martosi Szabadegyetemen már presztízskérdés lesz itt szerepelni, itt részt venni.

Programmustra
A Szabadegyetemet a rendezvény fővédnöke, a magyar Országgyűlés elnöke, Kövér László nyitotta meg Berényi Józseffel valamint Gubík Lászlóval, egy közvetlen hangulatú beszélgetéssel. A nyugati sajtó „kedvencével” a nézetkülönbségek gócpontját jelentő magyar alaptörvénnyel kezdődött az eszmecsere. Kövér szerint a régi nem volt több egy jogi-technikai normagyűjteménynél, míg az új alaptörvény az ezeréves magyar állam hagyományára támaszkodva szilárd eszmeiséggel bír. A külhoni magyarok szavazójogával kapcsolatban kijelentette, hogy ez új ihletet, erőt adhat a magyar nemzetpolitikának.
Berényi az újabban megjelenő „szlovmagyar” identitás erőltetett terjesztésére tért ki, illúziónak nevezve azt. Mint elmondta, az ember alapvetően vagy magyar, vagy szlovák. Szlovmagyar identitás nincs, ez egy művi fogalom, amely az Emellett felhívta a figyelmet arra a csapdahelyzetre, amit a kisebbségi párt kormánytagsága jelent, ahol a szlovák koalíciós partnerek néhány engedményért cserébe elvárják a magyarok számára stratégiai fontossággal bíró témák jegelését. Ebből a csapdahelyzetből kivezető útnak a kisebbségi önkormányzatot nevezte: „Saját erőnkből kell kivívnunk a jogainkat. Nem azt kell figyelnünk, mások mit várnak el tőlünk, hanem azt, hogy mi mit várunk el magunktól.” Kövér ezt azzal toldotta meg, hogy „akaratunk ellenére a Jóisten nem tart meg minket – nekünk is akarni kell”.
A Kárpát-medence magyar egyetemi hallgatói önkormányzatainak, ifjúsági szervezeteinek számos képviselője jelen volt a szabadegyetemen. A többség egyetértett abban, hogy aki ifjúságpolitikába kezd, számíthat arra, hogy az árral szemben kell dolgoznia. Kimondták, hogy korunk magyar ifjúsági csoportosulásainak nagy felelőssége van abban, hogy képesek-e hatékonyan megszólítani a fiatalokat és rávezetni őket a helyes, vagyis a magyar útra.
A tábor előadói között volt Szili Katalin, egykori MSZP-s, most független, Gulyás Gergely fideszes és Schiffer András LMP-s országgyűlési képviselő. Schiffer szerint a magyar adórendszer nem igazságos. Így látta Szili is, majd kiemelte, hogy a jelenlegi kormány a külhoniak ügyében nem vállalt fel annyit, amennyit megtehetett volna. Gulyás Közép-Európa országai együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. A hallgatóság soraiból többen is éles kritikával illeték a magyarországi balliberális politikát.
A magyar–cigány együttélés lehetséges stratégiáiról értekezett Rostás-Farkas György irodalmár, Auxt Ferenc, az MKP részéről, illetve Ravasz József, a Romológiai Intézet vezetője. Ravasz szerint a roma definíció a helyesebb, mivel a cigány nem népnév, hanem ragadványnév. Auxt úgy látta, minél jobban elhanyagoljuk a felmerülő romakérdést, annál nagyobb gondot gördítünk a gyerekeink elé. Samu István kultúrantopológus szerint fennáll a veszélye, hogy a roma művi identitás erősítése megnehezíti a magyar kultúrközösséghez való reintegrálást, ahelyett, hogy az évszázadokig működő kettős identitás erősítésére törekednénk.
Nagy érdeklődés mellett zajlott a Sorsunk, Európa című beszélgetés Glatz Ferenc történész, Németh Zsolt külügyi államtitkár és Csáky Pál részvételével.
Glatz szerint szükség van az EU-ra, hogy fenntartsa a népek egymás közötti békéjét. Ezen a véleményen volt Csáky is. Németh kijelentette, hogy olyan Közép-Európát kell építenünk, amelynek középpontjában a gazdaság áll. Ebben a szellemiségben gyökereznek a jelenlegi magyar– szlovák kapcsolatok, miközben a problémás nemzetiségi kérdések is éppolyan fontosak, de azok stratégiai türelmet igényelnek.
Vasárnap az autonómia ügye került terítékre több fórumon is. Izsák Balázs, Antal Árpád, Biró Zsolt, Demeter Szilárd és Zsigmond József Erdélyből érkeztek, de nem ugyanazon a politikai oldalon állnak. Egyvalamiben azonban mégis egyetértettek – a székelyföldi autonómia szükségességében. A felvidéki jogkiterjesztés és önrendelkezés lehetőségeiről Duray Miklós közíró, Őry Péter, MKP alelnök és Horony Ákos, a Kerekasztal Jogsegélyszolgálatának munkatársa beszélgetett. Kimondták, hogy szükség van egy olyan tervezetre, amire lehet hivatkozni a tárgyalások során, valamint abban is egyetértettek, hogy a közvéleménnyel meg kell ismertetni az autonómia előnyeit.

A martraszállók véleménye

Seres Krisztina, 31 éves
Nagyon sok pozitív gondolat jut eszembe, akár a színvonalas előadásokra gondolok, akár a koncertekre. Az előadások színvonalát és érdekességét az is jellemzi, hogy utána a táborozók között élénk eszmecsere alakult ki az elhangzottakról. Az együttgondolkodásnak és a problémák közös megoldásának ez is az alapja.

Erdélyi Júlia, 37 éves
Tetszett a programok színessége, a nappali beszélgetések minden korosztályt megfogtak. Külön kiemelném, ami nagyon sokat jelent számomra, hogy nem csupán magyarországi, hanem felvidéki zenekarok is felléptek, hiszen a mi művészeink is nagyszerű koncerteket adnak.

Vass István, 28 éves
Nagyon sok helyen járok a Kárpát-medencében, de ezt a rendezvényt éreztem a legközelebbinek, legpozitívabbnak, mivel rengeteg az ismerősöm és nagyon érdekesek a programok. A cigányság helyzetéről szóló vita és a nemzetpolitikai kerekasztal is nagyon jó volt. Kiemelném még az Esterházy Jánosról szóló előadást is. Közvetlenek az emberek, így az esti koncertek és a bulis része is fantasztikus Martosnak.

Tamás Ilonka néni, 101 éves
Nagyon jól éreztem magam. Előzőleg voltunk Jászón is (a lányával: a szerk. megj), ott is kiélveztük az együttlélegzés, együttgondolkodás örömét, ahogy itt is. Egy csoda, ami itt volt. Nagyon szép emlékekkel térünk haza. Mind lelkiekben, mind szellemiekben azt kaptuk, amit vártunk, magyarságunkban és identitásunkban is erősödtünk. Ez mind folytatása az életemnek, köszönöm szépen.

Szabad Újság, 2013.07.24.
- vt, nt, hszm, mj –