Identitáserősítés a keresztény erkölcs szellemében

pazmaneum-karaffa-attila-640x425.jpg

A Felvidéken egy egyesület életében a tíz év nagy idő. Különösen az, ha egy keresztény konzervatív értékeket valló szervezetről van szó. A Pázmaneum Polgári Társulás tavaly év végén rendezvénnyel ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. A szervezet jelenéről és munkásságáról faggattuk Karaffa Attilát, a Pázmaneum ügyvezető elnökét.

Hiánypótló szervezetként alakult meg a Pázmaneum Polgári Társulás. Mikor és milyen céllal?

Még 2005 őszén döntöttek úgy többen, hogy szükség van egy szervezetre, a felvidéki magyar katolikusok védelmére. Ezért az év októberében a csallóközi Baka plébániáján lelki atyák és világi személyek úgy határoztak, hogy létrehoznak egy társulást. A Pázmaneum Polgári Társulás azzal a céllal alakult, hogy tagjai az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítését szolgálják majd a keresztény erkölcs szellemében. Pázmány Péter szellemi örökségének értelmében támogatjuk a közép-európai nemzetek együttélését a tolerancia, a kölcsönös megértés és a szeretet szellemében. Nagy öröm számunkra, hogy ennek jegyében a társulás már több mint tíz éve fejti ki tevékenységét a felvidéki magyar katolikusok szolgálatában. A társulás tagja lehet mindenki, aki egyetért az alapszabállyal, részt akar venni megvalósításában és nem támogat, illetve a múltban sem támogatott és terjesztett szélsőséges nézeteket, tehát rasszista, kommunista, fasiszta vagy más erőszakos ideológiát.

Sokszor megfigyelhetjük, hogy egy-egy társulás az évek folyamán profilt vált. Mik a Pázmaneum mostani céljai?

A mi célkitűzéseink nem változtak, és az eszközeink sem. Konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervezünk a vallás, a kultúra, a művelődés területén, és információkat nyújtunk ezeken a területeken. Hogy munkánk igazán hatásos legyen, együttműködünk más társadalmi szervezetekkel és keresztény egyházakkal nemzeti és nemzetközi szinten is. Vallási és történelmi témájú könyveket és folyóiratokat adunk ki annak érdekében, hogy a Szlovákiában élő magyar kisebbség identitását erősítsük és közreműködjünk hagyományainak megőrzésében. A tíz év alatt számos előadáson, konferencián, imanapon, megnyitón, zarándoklaton vettünk részt, és arra buzdítottuk tagjainkat, szimpatizánsaikat is, hogy csatlakozzanak ezekhez a rendezvényekhez.

Milyen rendezvényeket szerveznek?

A tíz év során rengeteg rendezvényt tartottunk. Vannak köztük olyanok, amelyek évenként ismétlődnek, mindet nehéz lenne felsorolni. Tartottunk imakilencedeket a felvidéki és magyarországi egyházközségekben a papi hivatásokért, a családokért, nemzetünk megmaradásért. Társulásunk bekapcsolódik a Feltámadási menet szervezésébe is, így a feltámadási jelvény északi ága a Felvidéken több egyházközségbe is eljut rajtunk keresztül. Regnum Marianum Akadémia néven keresztény felnőttképzést hoztunk létre a Felvidéken. Itt a képzés keretében biblikus, teológiai és egyháztörténeti előadásokat hallgathatnak az érdeklődők. Kulturális, nemzeti öntudatunkat erősítő rendezvényeink mindig sok érdeklődőt vonzanak.

A Felvidéken régebben több szervezet, kiadó jelentetett meg naptárat, évkönyvet, mára már nagyon kevés ilyennel találkozunk. A Pázmaneum viszont az idén is kiadott egy kalendáriumot.

Minden évben adunk ki kalendáriumot, Regnum Marianum címen, amelyben egyházi és világi szerzők tollaiból találhatók írások, de számos vers, ima és híres magyarok gondolatai is olvasható a kiadványban. Nem hiányozhat a naptári rész sem, amely a felvidéki és magyarországi ünnepeket is jegyzi. Ugyancsak megtalálhatóak a felvidéki magyar katolikusok történetéről szóló írások, tanulmányok is a kalendáriumban.

A felvidéki magyar katolikusok egyik legnagyobb rendezvénye a Komáromi Imanap. Ennek is szervezője a társulás. Miért fontos az imanapok megszervezése? Mit szeretnének elérni a felvidéki katolikusok?

A Komáromi Imanapokat 2006 óta szervezi meg Társulásunk, közösen a Jópásztor Alapítvánnyal és a Komáromi Római Katolikus Plébániával. Lénár atya halálát követően úgy tűnt, megszűnik a Komáromi Imanap, a Pázmaneum Társulás segítségével azonban sikerült megújítani, megőrizve az eredeti célkitűzést és tartalmat. A Komáromi Imanapok fő célkitűzése a szlovákiai magyarságot egyesítő közös imádság a felvidéki magyar papi és szerzetesi hivatásokért, magyar főpásztorért, tehát a magyar püspökért. Még mindig hisszük, hogy a felvidéki magyarságnak szüksége lenne egy magyar főpásztorra.

A Pázmaneum több felvidéki magyar számára akkor került a figyelem középpontjába, amikor Dunaszerdahelyen leleplezték az Esterházy János emlékét őrző táblát. Nem sok emléktáblája és szobra van a Felvidéken mártír politikusunknak. Miért fontos ápolni az ő szellemiségét?

Esterházy János példát ad mindannyiunknak kiállásból, a szülőföld és a nemzet iráni elkötelezett szeretetből, de példát ad abból is, hogy az elveink mellett mindig ki kell állnunk. Ő ezért képes volt vállalni a szenvedést, holott választhatta volna a kényelmes magyarországi politikai színteret, amikor Kassa visszacsatolása után felajánlották neki a magyarországi országgyűlési helyet. Ám ő nem hagyta magára szülőföldje, a Zoboralja magyarságát. Kiállt mellettük. Ezért a Pázmaneum Társulás megalakulása óta mindvégig Esterházy János szellemi örökségét tartotta mérvadónak és a felvidéki magyar mártírpolitikusról kiadványaiban, konferenciáin, illetve 2011-től már a dunaszerdahelyi emléktáblánál is megemlékezik.

Tavaly a társulás gyűjtést szervezett a kárpátaljai testvéreinkért. Sikeres volt?

Összesen 1 875 euró gyűlt össze az adományokból. Ezúton is köszönjük minden adakozónak, aki segített! Ezt az összeget még karácsony előtt sikerült átutalnunk a Kárpátaljai Katolikus Karitásznak. Biztos vagyok benne, hogy az adományok jó helyre kerültek. Erről egyébként honlapunkon is beszámoltunk. Szinte megalakulásunk óta saját honlappal is rendelkezünk, amelyen társulásunk hírei mellett más egyházközségek meghívót, felhívásait is közzétesszük, valamint fényképes beszámolókkal és egyéb audiovizuális médiatartalommal is találkozhat a honlapunkra látogató érdeklődő.

Sokan beszélnek arról, hogy Európát és a kereszténységet veszély fenyegeti a migránsválság kapcsán. Mit tehetünk, hogy megvédjük régi értékeinket, melynek alapja a kereszténység?

Európának magára kell találnia, vissza kell térnie azokhoz az értékeihez, amelyek évezredeken át megtartották. Nem az újkori divatos eszméknek kell teret adni. A keresztény Európa gyökereit kell megóvnunk és megerősíteni törzsét, hogy kivirágozzon a lombkoronája. Az iszlám vallás hódító, az onnan érkezők nem képesek az európai gondolkodásra. Nem tudnak mit kezdeni a befogadó országok keresztény értékeivel, azok kultúrájával. Európa kezd ostromlott erőddé válni, amelyet szeretnének bevenni a keleti katonák. Ki kell állnunk a keresztény értékek és az azokat felvállaló vezetők, politikai és társadalmi szervezetek mellett. Robert Schuman, az Európai Unió alapító atyáinak egyike szerint „Az egyesült Európa vagy keresztény lesz, vagy nem is lesz”. Jó lenne, ha ezt a mondást az európai döntéshozók is tudatosítanák.

Milyen rendezvényekkel készülnek az idén?

Január huszonkettedikén, pénteken hagyományosan megrendezzük majd a Magyar Kultúra Napját, ezúttal a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központban. Február huszonnegyedike kapcsán pedig a Kommunizmus áldozatainak emléknapján rendhagyó történelemórát tartunk majd a dunaszerdahelyi középiskolásoknak. Tervezzük a Pázmaneum „Polgári esték” folytatását is neves közéleti személyiségekkel. Decemberben Németh Krisztián, a magyar nemzeti tizenegy csatára volt a vendégünk a Vermes-villában. Nem feledkezünk el a Széchenyi-emlékév kapcsán a legnagyobb magyarról sem. Az első félévben kerül sor majd a Komáromi Imanapra is. Amikor nyelvi, nemzetiségi jogainkat folyamatosan csorbítják és társadalmunkban felüti fejét a közöny szükséges, hogy társadalmunk lássa, igenis van értelme a magyar kultúra ápolásának, nemzeti identitásunk megőrzésének és az anyanyelvi oktatásnak! Magyar kultúránk, hagyományaink ápolása nem magyarkodás! Amikor megemlékezünk dicső nagyjainkról vagy egy-egy történelmi eseményről, tiszteletből cselekszünk. Tiszteletből őseink iránt és példát mutatva a jövő generációjának! Rajtunk áll, hogy félvállról vesszük-e kötelességünket, vagy teljes mellszélességgel kiállunk hagyományaink mellett. Mi is így teszünk, amikor többek között a Széchenyi-emlékévben is különös hangsúlyt fektetünk a magyar kultúra ápolására Dunaszerdahelyen is.

Neszméri Tünde

(Megjelent a Szabad Újság január 13-i számában.)