A szlovákiai magyar ifjúsági szervezetek meghívására érkezett Nagymegyerre a Magyar Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottságának Ifjúsági Albizottsága.
A találkozó Mészáros Alajos EP-képviselő jóvoltából valósult meg január 26-án. A küldöttséget Néveri Sándor, Nagymegyer polgármestere is köszöntötte. Majd Molnár Pál, a városi fürdő igazgatója elmondta: elsősorban cseh és lengyel turisták látogatják a várost, hiszen a Széchenyitervnek köszönhetően a magyarországi wellness központokkal nehezen veszik fel a versenyt.
A találkozón a Diákhálózat, a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Fiatalok a Jövőért, a Keresztény Ifjúsági Közösség, a Magyar Ifjúsági Közösség, a Nagymegyeri Ifjúsági
Otthon, a Selye Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova ICS vezetői tárgyaltak az ifjúságpolitika kérdéseiről.
Mészáros Alajos az ülésen az ifjúságot is érintő programokról beszélt. Kiemelte, sajnálatos módon az ifjúsági korosztály, azaz a 15-24 év közötti fiatalok 20 százaléka sem iskolát nem látogat, sem munkája nincsen. Magas az iskolát elhagyók száma is, mind Magyarországon, mind Szlovákiában. Mészáros Alajos azt is elmondta, igyekeznek a Beneš-dekrétumokra és a kettős állampolgárság problémájára felhívni a figyelmet az Európai Parlamentben, mindkét esetben petíciót nyújtottak be a petíciós bizottsághoz. Több program segíti majd az elkövetkező évben a fiatalságot: az Európai Szociális Alap a fiatal munkavállalókat támogatja. Fontos előrelépés a diplomák kölcsönös elismertetése is, hisz a bolognai rendszer ellenére Szlovákiában gondok voltak a doktori képzéssel is, mivel a magyarországi diplomákat sok esetben nem honosították.
Mészáros Alajos után Csémi Szilárd, a Magyar Ifjúsági Konferencia Állandó Bizottságának felvidéki tagja, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezetője számolt be a szlovákiai magyar ifjúságot érintő kérdésekről, szintén kiemelve a fiatalok magas munkanélküliségi rátáját. Mint mondta: ez a magyar régiók fiataljait még inkább érinti, hiszen a déli járások gazdasági fejlesztésére kevésbé figyel oda a kormány. Általános problémának nevezte a demográfiai válságot, aminek hatása a magyarok között erősebb, mint a szlovákok között. Pozitívumként említette viszont a kisebbségek nyelvén való ügyintézés lehetőségét, mely erősítheti az identitást. A magyar iskolák fontosságról, nemzetmegtartó erejéről is szólt.
Csillag Krisztina, a Rada mládeže Slovenska – Szlovákiai Ifjúsági Tanács alelnöke mutatta be az RMS-t. 33 szervezet a tagja az ernyőszervezetnek, ezzel nagyjából 40 ezer fiatalt tömörítenek. Az RMS 1990- ben alakult meg. Elmondta: céljai között szerepel a határon átnyúló együttműködés fellendítése az ifjúsági programokon keresztül.
Antal György az European Democrat Students elnöke bemutatta a szervezetet, majd kiemelte, személyében második alkalommal van közép-európai elnöke az EDS-nek, előtte a magyarországi Fidesz Ifjúsági Tagozat jelöltje volt az elnök, ami azért is fontos, mert így a Visegrádi országok szerepe előtérbe került. A szervezet még 1961-ben alakult, mint kereszténykonzervatív csoportosulás. Az EDS nevet 1974-ben vették fel. 1977-től az Európai Néppárt ifjúsági szervezeteként működnek.
Nagy Péter, Érsekújvár alpolgármestere személyes okok miatt nem vehetett részt az ülésen, így az ő előadását Neszméri Tünde mondta el. A fiatalok bevonását az önkormányzatokba három település példáján mutatta be. Érsekújvárott a helyi diákparlament és a KultúrKorzó képviseletében a város szakmai tanácsadó szerveibe kerülhetnek be fiatalok, ezzel vonják be őket a város életébe. A Szeretlek, Dunaszerdahely egy specifikus kampány, melynek lényege, hogy a fiatalok segítségével szeretnék megfékezni a vandalizmust a csallóközi városban. Majd Fél község határon átnyúló projektjét, a Filmcontest névre keresztelt tehetséggondozó programot ismertette, melynek lényege hogy a csallóközi fiatalok kisfilmet készíthetnek a településükről, ezzel ők is jobban megismerkedhetnek falujukkal. Az előadások utáni kerekasztal-beszélgetésben Stágel Bence, az Ifjúsági Keresztény Szövetség elnöke arra volt kíváncsi, mennyire tudnak a felvidéki szervezetek együttműködni a magyarországi szervezetekkel. A felvidéki magyar szervezetek vezetői mindannyian pozitív tapasztalataikról számoltak be.
Téglásy Kristóf, az Emberi Erőforrás Minisztériuma ifjúsági főosztályának vezetője bejelentette a Nemzeti Ifjúsági Tanács megalakulását. Az EU tagállamai közül már csupán Magyarországnak nem volt ifjúsági tanácsa. A fiatalok egyöntetűen a források hiányát tartják problémának. Az uniós projektekben az önrész miatt nem tudnak részt venni, működési költségre pedig sehol nem pályázhatnak. Minden résztvevő az általa képviselt szervezet identitásmegőrző tevékenységét is kiemelte, így került szóba a magyar nyelv használata a hivatali érintkezésben, az anyanyelvű oktatás, avagy a nevek magyarosítása is. A beszélgetés után a meghívott magyarországi vendégek, Sándor Zoltán, Magyarország Nagykövetségének tanácsosa, és a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek megkoszorúztak a kitelepítettek emlékművét, ahol Neszméri Tünde ismertette a kitelepítés szomorú adatait. Mint ismeretes, az 1951-es népszámláláskor csupán 350 ezer magyar élt Csehszlovákiában. Mindez a kitelepítés, a lakosságcsere és a reszlovakizáció következménye volt. Nagyjából 400 000 magyarral volt tehát így kevesebb az országban, mint a második világháborút megelőző időszakban.

it, Fotó: Tárnok Irén
Szabad Újság, 2013.02.06.