Jókai Tibor: szükséges lenne egy háttérintézmény

jokai-tibor1-640x442.jpg

Nemrég ünnepelte megalakulása huszonötödik évfordulóját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A rendszerváltás után a felvidéki szervezet volt az első pedagógusszövetség, utána sorra alakultak a magyar szakmai szervezetek a többi régióban is. Az indulásról és a jövőbeli tervekről is beszélgettünk Jókai Tibor elnökkel.

Mikor és milyen céllal alakult meg a Szlovákiai Magyra Pedagógusok Szövetsége?

Az első találkozó még kilencen januárjában volt Nyitrán, a pedagógiai főiskola dísztermében. Kétszáz küldött és még nagyjából háromszáz érdeklődő gyűlt össze azzal a céllal, hogy létrehozzanak egy szakmai szervezetet. Az alapítók több célt is megfogalmaztak, többek között a magyar tanítási és nevelési intézmények hálózatának fejlesztését, a körzetesítések miatt megszűnt kisiskolák újraindítását, a közös igazgatású iskolák szétválasztását. Célul tűzték ki az anyanyelvű oktatás helyzetének javítását, a tankönyvkiadás helyzetének megoldását, segédeszközök biztosítását, egy szakmai lap elindítását is. A szövetség a kezdetektől több szakmai megbeszélést kezdeményezett a magyar oktatás helyzetének megoldása érdekben.

Miért volt fontos, hogy elinduljanak a pedagógusfórumok, a találkozások?

Magyarországon már régebben elkezdődtek az ilyen szakmai találkozások, azt gondoltuk, a szlovákiai pedagógus társadalomnak is fontosak lehetnek az ilyen fórumok. Pedagógusaink egyébként a magyarországi találkozókra is eljártak, kaptunk meghívást, de az akkori vezetés úgy döntött, érdemes lenne nekünk is szerveznünk ilyeneket. Éppen Rozsnyón tartották az Országos Választmány ülését, ahol addig is megszervezték a Czabán Samu Kulturális Napokat, és jött az ötlet, hogy a továbbiakban a pedagógusszövetséggel karöltve kellene megszervezni a rendezvényt. Mivel a helyiek, Ádám Zitáék már tapasztalták, hogy a magyarországi képzések, találkozók milyenek, kigondolták, hogy annak mintájára kellene megszervezni egy hasonlót a Felvidéken is. Akkor hozták létre a Czabán Samu Díjat is, ez ma a Felvidéki Magyar Pedagógus Díj. Az emberek általában nem a kitüntetésekért dolgoznak, de mégis kell egy elismerés, amivel az átlag pedagógusokat, a tanítókat tudjuk elismerni. Fontos ugyanis elismerni azok munkásságát is, akik a katedrán állva adják át a tudásukat és nevelik a magyar gyermekeket az iskolában. Szükséges, hogy érezzék, megbecsüljük őket.

Később rendszeressé váltak a pedagógustalálkozók. Milyen hozadéka lett ezeknek a fórumoknak?

Magyarországon egy kicsit mindig előbbre jártak, mint mi, Szlovákiában, ennek köszönhető, hogy például, az egyik rozsnyói találkozón az iskolák önkormányzatiságáról beszéltünk. Köszönhető mindez annak is, hogy mi az anyaországi rendezvényekre is eljártunk Majd két évre rá Szlovákiában is az önkormányzatok hatáskörébe utalták az oktatásügyi intézményeket. Azt is mondhatom, olyan témákat feszegettünk, amik itthon még szűznek számítottak. Alternatív, újszerű dolgokat kezdeményeztünk, és sokszor évekkel később az itteni köztudatba is bekerültek ezek a kérdések.

Úgy tudom, a szakmai tanácskozások mellett, évente nyári egyetemeket is szerveznek.

Az első egyetemet még kilencvenkettőben szerveztük Deákin, mert éreztük, hogy a magyar pedagógusoknak, magyar nyelvű képzéseken kellene részt venniük, erre addig nem volt lehetőségük. Az első nyári egyetem több hétig tartott, minden héten más tantárgyat jártak körül az előadók. Azután átalakult egy kicsit a nyári egyetem is. Különböző helyszíneken tartottuk meg, mostanra alakultak ki az állandó helyszínek. Évente tantárgyhoz kötötten szervezzük meg, csoportos, harminc órás képzéseket tartunk. Mivel a kreditrendszer miatt a pedagógusok krediteket is gyűjtenek, ezt is figyelembe kell vennünk. Próbálunk akkreditáltatni programokat, illetve a Comenius Pedagógiai Intézet képzéseire is ráépítünk. A képzéseink egy része nem volt akkreditált, ennek ellenére nagy volt az igény azokra is. Ebből is látható számunkra, hogy több pedagógus nem csupán a kreditek miatt szeretné magát tovább képezni, hanem szakmai tudást szeretne szerezni. Kétezerben pedig elkezdődött az országos tanévnyitó, amit szintén minden évben megtartunk, ez is Deákiban indult. Minden évben más régióban tartjuk, rotációs elven, kelet, közép és nyugat váltakozik.

Tanulók számára is szerveznek programokat, versenyeket?

Több tanulmányi versenyt meghirdettünk már. Ugyan voltak versenyek korábban is a magyar iskolák számára, de a pedagógusszövetség magyarországi mintára indított el versenyeket. Ilyen volt például a helyesírási, földrajzi, környezetvédelmi verseny. Mi is csatlakoztunk az anyaországi vetélkedőkhöz ezzel, a felvidéki nyertesek megmérettethették tudásukat az anyaországi, azaz a nemzetközi fordulóban is. Ez azért fontos, mert így találkoznak egymással a kárpát-medencei magyar tanulók. Ezek mellett a magyarországi versenyek mellett a kreatív kollégáink másokat is meghirdettek, többek között szavalóversenyt, rajzversenyt indítottunk.

A konferenciákon, nyári egyetemeken kívül, milyen szakmai tevékenysége van még a szövetségnek?

Lapot adunk ki havi rendszerességgel. Több tankönyvet, munkafüzetet is kidolgoztunk. Módszertani segédanyagokat adtunk ki. A legújabb tankönyv, amely a mi műhelyünkben készült a szlovák tankönyv volt, amelyet a felső tagozatosok számára írtak meg a kolléganőink. A tankönyvet a minisztérium adja ki. Ez egy tankönyvcsalád, amelyből a minisztérium csak a könyvet adja ki, a munkafüzetet nem, de mivel a kettő együtt használható, ezért a munkafüzetet a szövetség adja ki minden évben. Ezek a könyvek a kommunikációra épülnek, ezért a szlovák szakos kollégák szerint nagyon jól használhatóak a tanítási folyamatban. Adtunk már ki a vizuális nevelés órához, azaz a rajzhoz is módszertani könyvet. Amikor bevezették az előző kerettantervet és több szabad órát használhattak fel az iskolák, több iskolában bevezették a helyi értékek oktatását, ehhez is adtunk ki módszertani könyvet. Ezeket sok helyütt használták is.

Többször véleményezték az oktatási minisztérium szakmai anyagait is. Mennyire veszi ezeket figyelembe az oktatási tárca?

Az oktatáspolitikában minden változásra odafigyelünk. Több esetben véleményezzük is a törvénymódosításokat, ezeket, sajnos, nagyrészt nem veszik figyelembe. Amikor az MKP kormánytag volt, a szakértői csoportokban is dolgoztak az aktivistáink. Most is véleményezzük a jogszabályokat, de sajnos, a miniszter arrogáns hozzáállásáról már többször szóltunk. Ezek mellett mi is tájékoztatjuk a nyilvánosságot például a beiratkozási és iskolakezdési adatokról. A Rákóczi Szövetégen kívül tehát mi vagyunk azok, akik ezt a feladatot felvállaljuk, hiszen megfelelően tudjuk tájékoztatni az embereket, hogy hány gyermeket írattak be és hányan kezdték meg szeptemberben az iskolát. A nevelési-oktatási támogatások kezelése is a mi feladatunk.

Időnként olyan feladatokba is bekapcsolódnak, amelyek látszólag nem a pedagógusok feladatai lennének, ilyen feladat például az értéktár kialakítása. A szövetség is alapító tagja a Felvidéki Értéktár Bizottságnak. Miért fontos ez az önök szempontjából?

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége több kezdeményezésben részt vesz, amelyeknek köszönhetően a felvidéki értékek egy részét már felkutattuk. Ilyen a Kincskeresők regionális értékeket kutató diákok seregszemléje és a Nógrádban és Gömörben szervezett Projekt Napokon is értékeket kutatunk, illetve a tanulók maguk keresik meg a saját régiójuk értékeit. Amikor kétezer nyolcban bevezették az előző kerettantervet, a helyi értékek kutatásról képzést is szerveztünk, azt is mondhatom, hogy az SZMPSZ a szakmai tudásával segíti a felvidéki értékek felkutatását, hiszen a képzésen részvevők olyan tudással rendelkeznek, amelyek módszertani alapjaira fel lehet építeni a helyi értékek felkutatását, besorolását. Persze, felmerülhet a kérdés, miért is kezdtük el mindezt évekkel ezelőtt. A pedagógusok látták, hogy ha a gyermekek a múltbéli dolgokat kutatják, ki lehet őket húzni a számítógépek elől, illetve az interneten talált dolgokat esetleg tovább tudják kutatni. Hasonló a nógrádi és a gömöri iskolákban elindított akciónk is. A szociálisan hátrányos helyzetben lévő tanulóknak pedig nagy előnyük válhat ebből. A tanulók a pedagógusok irányításával felkutatják a régi mesterségeket, és bemutatót tartanak ebből, azaz megtanulnak egy régi mesterséget. Sok gyermek tanulási nehézségekkel küzd, de a játékos oktatásnak köszönhetően könnyen elsajátíthatják őseink mesterségét Ez egyébként nyolc hónapig tartó, projekt és a gyerekek aktív részesei.

Milyen újdonságot terveznek?

Tudjuk, hogy a pedagógusok is pénzből élnek és az előírások rákényszerítik őket a kreditek begyűjtésére. Ennek ellenére, meg kell tartanunk a civil vonalat is a szövetségen belül, így a képzéseknél is. Tervezzük szakmai programok akkreditálását, hogy a továbbképzéseken a saját programjainkat tudjuk kínálni, igyekszünk nem a mennyiségre, hanem a minőségre építeni. Másrészt igyekszünk olyan témákat felölelni, amik iránt igény van, tehát a pedagógusok által igényelt témaköröket szeretnénk felkínálni a szabadegyetemeken. Szükség van a tantárgyhoz kötött képzésekre.

Mégis sokszor éri kritika mind a szlovák, mind a magyar iskolákat, hogy nem elég felkészültek a pedagógusok. Milyen megoldást javasolnak?

Nehéz javaslatot tennünk, hiszen a minisztériumban nincs kisebbségi főosztály, a háttérintézményekben nincs magyar osztály, néhány magyar dolgozó van, de ez kevés. Úgy kellene megreformálni az oktatásügyet, hogy a gyakorlat és az elmélet találkozzanak. Az ideális egy szakosztály lenne, amely csak a magyar oktatással foglalkozik. Öt évvel ezelőtt már kidolgoztunk egy koncepciót, amely szerint lenne kutató és módszertani központ is. Le kellene porolnunk ezt a szakmai anyagot és megvalósítani azt. Ha ez nem megy állami vonalon, akkor meg kellene próbálnunk civil vonalon megvalósítani, magyarországi támogatásból. Ha tovább haladunk ezen az úton, csökkenni fog a magyar iskolák színvonala. A jelenlegi politikai helyzetben pedig nem várhatjuk, hogy változás áll be. Másrészt az egyetemekről szakmai gyakorlattal kellene kikerülniük a diákoknak, nem csupán elméleti tudással.

Neszméri Tünde

Fotó: a szerző

(Megjelent a Szabad Újság november 19-i számában.)