A nemzetpolitikai államtitkárság évek óta tematikus éveket hirdet meg, ezzel segítve a határon túli magyarságot. A programmal az anyanyelvű oktatás fontosságára is felhívják a figyelmet. A 2015-ös év a szakképzés éve volt. Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár értékelte a tematikus évet.

Hány diákot sikerült bevonni a programba?

A szakképzés éve véleményem szerint nagyon jól sikerült. Magyarország határain túl körülbelül harmincezer tanuló vesz részt a Kárpát-medencében magyar nyelvű középiskolai oktatásban. Ők valamilyen szakmát tanulnak, vagy részben magyar nyelven tanulnak szakmát. Ebben az egy évben nagyjából tízezret értünk el közülük. Tehát a magyarul tanuló szakközépiskolások egyharmadát bevontuk a programba, ami elég magas szám. Ennek okán is sikeresnek értékeltük a programot.

Minek köszönhető a siker?

Ötszázmillió forint állt a program rendelkezésére, ami ugyan nem túl nagy összeg, de háromszorosa annak, ami az eddigi tematikus években rendelkezésünkre állt. Annak a jelentős részét, nagyjából háromszázhatvan millió forintot fordítottunk konkrét fejlesztésekre. Tanműhelyek kiépítésére, beruházásokra. A hatékonyság érdekében együtt dolgoztunk a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével. Velük egyeztettünk arról, mely intézményekre figyeljünk oda, kiknek nyújtsunk támogatást.

Minden régiót meglátogatott a program során. Melyik régióban volt a legnagyobb sikere a szakképzés évének?

A tematikus év most zárult, ezért nehéz megmondani, hol volt a legnagyobb hatása a programnak. Ugyanúgy, ahogy az előző tematikus évek, ez is folytatódik. Voltak számomra is kellemes meglepetések, szép élmények. A Felvidékhez kötődő pozitív tapasztalatom például a Karvai Mezőgazdasági Szakközépiskola meglátogatása volt. Az iskola vezetése rugalmas. Bonyhádon élek, és a látogatáskor kaptam néhány palántát a tanulóktól, ezért Bonyhádon karvai paprikám és paradicsomom volt. De félre téve a tréfát. Tapasztaltból tudom, amit Karván csinálnak, az jól működik. Ezért összehoztam őket a bonyhádi mezőgazdasági szakközépiskolával. És másoknak is sikerült kapcsolatokat építeniük. Ki kell emelni, hogy a programnak köszönhetően kialakult egy kapcsolatrendszer a Kárpát-medencében a szakközépiskolák között, ami reményeink szerint tovább él majd. Számos programot és ösztöndíjrendszert indítottunk el, így a diákok is megismerhették egymást. Nem akarjuk befejezni a programot, visszük tovább, illetve erre építettük a 2016-os tematikát, ami az ifjú magyar vállalkozók éve. Támaszkodunk ebben a szakképzésre és arra, hogy meg kell erősíteni a gazdaságot. Ki kell mondani, hogy a szülőföldön való boldogulást a magyar államnak támogatnia kell, és csak akkor tudunk majd magyarokról beszélni évtizedek múlva a határon túl is, ha ezek a családok a szülőföldjükön tudnak boldogulni. Akkor tudnak gyermeket vállalni a fiatal családok, ha boldogulnak. Ezekre keressük az idén a választ, erre építjük a programot.

Mikor kezdődött a fiatal vállalkozók éve, és mi várható?

A programok tervezése és szervezése még az elején jár. Elkezdtük az ifjú vállalkozók bevonását. Január 29-én, pénteken nyitottuk meg a programot, a Magyarság Házában. A szervezésben a Felvidéken még nem állunk jól. Úgy látom, hogy a Délvidékre és Erdélyre most jobban tudunk támaszkodni, de bízunk abban, hogy a Felvidékről is minél több fiatal vállalkozót tudunk bevonni, akár mezőgazdasági vállalkozókat is.

Hol kaphatnak információt, akiket érdekelne a program, de még nem értesültek róla?

Azt javaslom a fiatal vállalkozóknak, hogy mindenképpen figyeljék a nemzeti regiszterünket és a sajtóban is igyekszünk megjelentetni a programjainkat, ezeken keresztül kereshetnek meg bennünket. Szeretnénk mindenkit bevonni, aki érdeklődik. Pályázati rendszert is tervezünk kiépíteni, ennek részleteiről is értesítjük majd az érdeklődőket.

Neszméri Tünde

(Megjelent a Szabad Újság február 3-i számában.)