…ide adgyák gyermekeiket a’ Magyar Nyelvnek megtanúlása végett

Réte községről Vályi András Magyarországnak leírása című könyvében 1796-ban azt írta: Magyar falu Pozsony Várm. földes Ura Gr. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, ’s számos Nemesek lakják, fekszik Puszta Födémeshez fél mértföldnyire, ’s némelly pozsonyi Lakosok ide adgyák gyermekeiket a’ Magyar Nyelvnek egtanúlása végett; határja jól termő, vagyonnyai külömbfélék, eladásra alkalmatos módgyok van."
A nemzetiségi szempontból szép múltú, Szenc mellett elterülő falu ugyan még őrzi magyarságát, de egyre nehezebben. Két kisiskolája működik. Igaz, a szlovákba több gyermeket adnak szüleik, mint a magyarba. Ha nehezen is, de meg fogják tartani a magyar iskolát, mondta el Metzner Zoltán polgármester, akinek szívügye a magyar iskola és a magyar kultúra, hiszen magyar szakos pedagógusként több rétei gyermeknek is ő tanította a szenci magyar alapiskolában a magyar irodalom szépségeit, majd igazgatta a tanintézményt. Rétén a Csemadok nélküle ma már talán nem is működne. Most polgármesterként is próbálja megtartani a magyarságot, ápolni a kultúrát szülőfalujában. A faluban egy kulturális szervezet működik, a Csemadok, amíg ez megvan, nincsen ok panaszra, rengetek magyar hagyományőrző rendezvényt szerveznek, ahova mindig szívesen járnak a helyiek. A magyar iskola gyerekei minden lehetséges alkalommal fellépnek, senki meghívását nem utasítják vissza. Hiszen a gyerekek tehetségét csak így lehet fejleszteni. A mai élet pedig megköveteli a határozott fellépést, kiállást, ehhez is nagyon jó gyakorlat a szerepeltetés. Nem utolsó szempont az sem, hogy a faluban évekig nagyon színvonalasan működött a színjátszó csoport, talán egyszer fel lehet éleszteni. A község elszlovákosodása, hasonlóan a többi településhez, a második világháború jogfosztó éveiben kezdődött. 17 magyar családot telepítettek Magyarországra a lakosságcsere következtében, ez a tény meghatározta Réte jövőjét is, hiszen helyükre szlovák családokat költöztettek. Az 1991-es népszámláláskor még magyar többségű település 2001-re szlovák többségűre változott. Egy 2006-os adat szerint Rétén 1265 lakos élt, mára ez 1477-re nőtt, elsősorban annak köszönhetően, hogy Pozsony közelsége miatt nagy számban vesznek itt telkeket az ország keleti régióiból érkezők, aminek talán még örülni is lehetne, ha nem a nemzetiségi arányok teljes megváltoztatását hozná magával. Azt is el kell mondani, hogy az újonnan betelepülő családok nem mindegyike válik rétei lakossá, hiszen sokan nem jelentkeznek be állandó lakhelyre a faluba. Ami a mai anyagias világban már tényleg csak a magyar polgármestereknek jelent jó hírt.
Metzner Zoltán ugyanakkor kiemelte, nem okoznak nagyobb gondot a betelepülő családok, hacsak azt nem veszi annak, hogy hazaérkezésük után bezárkóznak. Egyáltalán nem élnek a faluval. Csupán laknak a településen. Jelképesen szólva, amikor ideérnek, bezárják a kaput maguk mögött, és a magas kerítésfal mögött elbújnak.
A falu problémája azonban a pénz kérdése is, az új „lakókkal” nem nő azonos arányban az állami költségvetésből származó bevétel ezeken a településeken, hiszen sokszor előfordul, hogy egy háztartásból csak egy személy jelentkezik be állandó lakhelyre. A községek pedig csupán a hivatalosan a faluban lakók után kapják meg az adórészt. Amit ráadásul ettől a hónaptól egy rendelet értelmében csökkentettek is.
Metzner Zoltán azt is elpanaszolta, hogy hátrányos helyzetben vannak a Pozsony megyei községek, hiszen nem tudnak pályázni az Európai Uniós alapokból. Így nagyon nehéz az iskola felújításra pályázni, holott az épület tetőszerkezetére ráférne a rekonstrukció. Rétén nincsen szennyvízelvezető hálózat sem, erre sem tudnak pénzt szerezni, pedig környezetvédelmi szempontból szükséges lenne.
A revitalizációs alapból ugyan igényeltek pénzt, de a kiértékeléssel késnek, szigetelni szerették volna a község épületeit, többek között az iskolát is. Nyáron viszont ez nem tudják elkezdeni, iskolaévben pedig problematikus az oktatási intézmény felújítása.
Nagyon sok tennivaló lenne a faluban, amit EU-s források nélkül nem tudnak megoldani. A legfontosabb munkálatokra is alig akad pénz, Metzner reméli, a jövőben megváltoznak a szabályok és a Pozsony megyei települések is pályázhatnak uniós forrásokra. Akkor ugyanis az új családi házak előtti útszakaszokra is új aszfaltburkolat kerülhet majd.

Szabad Újság, 2012.6.27.