A felvidéki magyar ifjúsági szervezetek Nagymegyeren a Betty Pansióban vendégül látták a magyar országgyűlés ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság Ifjúsági Albizottságának tagjait, valamint a kormányzati hivatalok ifjúsággal foglalkozó szakembereit és tanácsadóit.

Az ülésre január 25-én érkeztek a delegáció tagjai. Az este folyamán Néveri Sándor polgármester köszöntötte a delegáció tagjait, majd bemutatta a várost. A nagymegyeri termál fürdő igazgatója, Molnár Pál a pihenési lehetőségeket ismertette. Elmondta elsősorban a lengyel és a cseh turisták közkedvelt helye a megyeri fürdő, hiszen a magyarországi konkurenciával nehéz felvenni a harcot.
A kerekasztal beszélgetésen részt vett Mészáros Alajos, a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője is. A képviselő hozzászólásában elsősorban a fiatal generációra ható EU-s intézkedésekről számolt be, ismertetve az alaphelyzetet is. Ismertette azt a sajnálatos tényt, hogy a fiatalok nagyjából 20 százaléka, sem iskolába nem jár, sem munkahelye nincsen. Ennek egyik következménye, hogy nehezebben kapcsolódnak majd be a fiatalok a munkaerő piacra.
Beszédében arra is kitért az Európai Parlamentben téma mind a Benes dekrétumok kérdése, mind a kettős állampolgárság. Köszönhető mindez két petíciónak is. A Benes dekrétumok esetében a petíciós bizottság felszólította Szlovákiát a cselekvésre, de válaszlevél még nem érkezett. A kettős állampolgárság kérdése ügyében is leadták az aláírásokat, várhatóan ebben is döntés születik majd.
A kerekasztalon részt vett a Diákhálózat, a Felvidéki Magyar Ifjúságért Társulás, a Fiatal Reformátusok Szövetsége, a Fiatalok a Jövőért, a Keresztény Ifjúsági Közösség, a Magyar Ifjúsági Közösség, a Nagymegyeri Ifjúsági Otthon, a Selye Egyetem Hallgatói Önkormányzata, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség és a Via Nova ICS.

A konferencián Csémi Szilárd beszámolt a felvidéki magyar ifjúságot érintő kérdésekről. A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezetőelnöke kitért a fiatalokat sújtó munkanélküliségre, mely a déli, magyarok által lakott régiót még inkább sújtja. Ennek következménye, hogy régióink elnéptelenednek, hiszen másutt keresik a boldogulást fiataljaink. Valamint demográfiai válságot is magával hoz, hiszen a gyermekvállalási kedv a magyarokat még inkább jellemzi, éppen a szociális bizonytalanság miatt. Kiemelte, most zajlanak a beíratások az alapiskolákba, az anyanyelven tanulás fontosságára több civil szervezet is felhívja a figyelmet. A cél, hogy a magyar gyermekek identitása megmaradjon, ez viszont csak a magyar iskolákban érhető el.
Csillag Krisztina, a Szlovákiai Ifjúsági Tanács (Rada mládeže Slovenska - RMS) decemberben megválasztott alelnöke a szervezet működéséről és megalakulásáról tartott előadást. Ebből megtudhattuk, hogy a 33 országos ifjúsági szervezetet tömörítő ernyőszervezet tervei között a szomszédos országok hasonló szervezeteivel való együttműködés is szerepel. Csillag Krisztina ettől azt várja, hogy a közép-európai országok fiataljainak így könnyebben sikerül majd az érdekérvényesítés.
Hasonló érdekérvényesítésről beszélt Antal György is, az European Democrat Students elnöke, aki a szervezet bemutatásán túl a Visegrádi országok ifjúsági szervezetinek együttműködéséről is szólt.
A negyedik vitaindító előadás a fiatalok bevonása az ifjúsági szervezetek életébe volt. Az előadást, mivel Nagy Péter, Érsekújvár alpolgármestere személyes okok miatt nem lehetett jelen, Neszméri Tünde mondta el. Kijelentette, sajnálatos módon a szlovákiai kormány szervek és az önkormányzatok nem szentelnek elég figyelmet a fiatalság érdekeinek, ennek ellenére van néhány pozitív példa,amikor a települések megpróbálják bevonni az ifjúságot az önkormányzat életébe. Ilyen többek között a Szeretlek, Dunaszerdahely! elnevezésű dunaszerdahelyi kampány a vandalizmus ellen, vagy a Fél és Halászi község által meghirdetett Légy Te a rendező című határon átnyúló kezdeményezés. Kiderült az is, Érsekújvárban a Diák Paralment alanyi jogon jelölhet tagokat a fiatalokat érintő témákkal foglalkozó szakbizottságokba. A Kultúr Korzó, melynek tagjai szintén zömében fiatalok pedig az MKP-n keresztül juttat be tagokat a helyi önkormányzat tanácsadó szerveibe.

A szervezetek többsége a támogatások iránt érdeklődött, hiszen a fennmaradáshoz anyagiakra van szükségük. De kitértek a magyar iskolába való beíratásokra, a magyar nyelvű felsőoktatásra, a magyar nyelv hivatali használatára, a személy nevek anyanyelven való használatára is.

A rendezvény végén a résztvevők megkoszorúzták a város közepén lévő kitelepítettek emlékművét. Neszméri Tünde beszédében elmondta, a felvidéki magyarságot sújtó Benes dekrétumok megfosztották a magyarokat Csehszlovák állampolgárságuktól, mindezt a kollektív bűnösségre hivatkozva. A csehszlovák politikusok a magyarokat a köztársaság szétverésével vádolták. Ennek következményeként még 1945-ben több ezer férfit vittek el kényszermunkára, ennek hatására ezrek menekültek Magyarországra. A csehszlovák hatóságok nemzetállam építésbe kezdtek, koncepciós perekben utasították ki az embereket az országból, majd megkezdték a szudéta vidékre való telepítést, ahova már egész családokat vittek. Ezzel akarták rákényszeríteni Magyarországot a lakosságcserére. A csehszlovákok más módszerekhez is folyamodtak, melynek célja szintén a magyar kisebbség megsemmisítése volt, ez volt a reszlovakizáció. Több tízezren írták alá kérelmüket, aminek köszönhetően szülőföldjükön maradhattak. A magyar ellenes intézkedések következménye az volt, hogy az 1951-es népszámláláskor csupán 350 ezer magyar élt az országban.

Felvidék.ma