Lesz végre igazi változás az egészségügyben?

Az oktatás mellett az egészségügyet is elsődleges prioritásként emlegetik a mindenkori kormányok. A szlovák egészségügy mégis botrányoktól hangos, a kórházak többsége – elsősorban az egyetemi, azaz állami intézmények – adósságokat halmoz fel, a várólisták pedig nem csökkennek. Ez utóbbiak esetében sokszor már nemcsak az életmentő műtétekre, hanem a kivizsgálásokra is várni kell, mivel az egészségügyi biztosítók diktálják a feltételeket.

Az egészségügy maga is gyógyításra szorul, ennek ellenére a kormány csak a tüneteket kezeli, a betegséget magát nem. Az egészségügyet alapjaiban kellene megváltoztatni. Kérdéses, van-e erre politikai akarat. Hiszen abban mindenki egyetért, hogy az egészségügy helyzetét meg kell oldani. Abban azonban már nincsen egyetértés, hogy ezt miképpen lehetne megvalósítani. Vannak olyan szakemberek, akik szerint a rendszerben elégséges pénz van, csak annak elosztása és felhasználása nem elég hatékony. Amennyiben nem hatékony a pénz elosztása, nem hatékony maga az ellátás sem.
Az egészségügyi miniszter a napokban azzal a javaslattal állt elő, hogy a páciensek által fizetett illetékekben rendet akar teremteni. A legvitatottabb kérdés az elsőbbségi kivizsgálásért fizetett előjegyzési illeték, illetve a rendelőintézetben az első kivizsgálásért fizetett illeték. Ez utóbbit az egészségügyi tárca ismét bevezetné, a korábbi 20 korona helyett egy eurót kellene fizetni, ami harminc százalékos emelkedést jelentene. Az elsőbbségi kivizsgálásáért járó illetéket annak ellenére ismételten bevezetnék, hogy azt csak tavaly törülte el a Fico-kormány.
A szakmai szervezetek, a megyék képviselői és a minisztérium a napokban tárgyaltak az egészségügyi illetékekről. A tárgyalások után a sajtóban megjelent hírekből nehéz eldönteni, miben állapodtak meg a felek, mivel a minisztérium és a szakmai szervezetek egymástól eltérő információkat adtak ki. Az bizonyos, hogy az egészségügyi rendszert alapjaiban kellene átalakítani, nem pedig kozmetikázásokat végezni. Egy általunk megkérdezett egészségügyi nővér elmondta: a betegek igénylik az elsőbbségi kivizsgálást. „Hozzánk sok olyan személy jár, aki a munkahelyéről egy-két órára el tud szabadulni, de egész napra nem tud kimaradni. Az ő esetükben mindenképpen szerencsés a pontos időpontra való berendelés. Korábban azt a gyakorlatot vezettük be, hogy a rendelési órák után, illetve pénteki napon fogadtuk azokat, akik hajlandóak voltak fizetni az elsőbbségi kivizsgálásért, ez a módszer bevált” – mondta az egészségügyi nővér.
„Addig nem volt semmi gond, míg a Most-Híd nem állt elő olyan ötlettel, hogy a rendes rendelési órákat megszakítva vizsgáljuk ki azokat a pácienseket, akik pontos időpontra érkeztek és fizettek ezért a szolgáltatásért. Bízom benne, a betegeink nevében is, hogy a törvény visszaállítja a korábbi gyakorlatot. Azzal a javaslattal is egyetértek, hogy a rendelési idő után legyenek ezek az időpontok, semmiképpen sem tartom szerencsésnek a páciensek közötti konfliktuskeltést, amiatt a rendelési időben kell ellátnunk a fizetős klienseinket” – mondta el véleményét. Hozzátette még, hogy a szakrendelőkben tartja elképzelhetőnek ezt a gyakorlatot, a körzeti orvosoknál nehezebb megoldani, hogy a betegeket előjegyezzék.
A fővárosi rendelőben dolgozó nővér szerint nem csupán ezeket a problémákat kellene megoldania a kormánynak. Véget kellene vetni annak a gyakorlatnak is, hogy az egészségügyi biztosítók csak meghatározott számú kivizsgálás után fizetnek. „Ha minden beteget el akarunk látni, akkor előfordul, hogy az ellátottak feléért már nem kapjuk meg az illetéket, mivel túlléptük a keretet. Ez megengedhetetlen, mi nem küldhetjük el azokat, akiknek gondjaik vannak. A biztosító viszont megteheti, hogy nem fizet ki minden beavatkozást, miközben még csak nem is fizet időben.”
Az egészségügyi miniszternek több mint egy tucat terve van, melyeket minisztersége alatt meg szeretne valósítani. Többek között a jövő évben el akarja indítani a DRG rendszert és az egészségügy elektronizációját. Az előbbi előnye a diagnosztikán alapuló finanszírozás bevezetése. Ezzel küszöbölhető ki, hogy az intézmények egy-egy beavatkozásért más-más összeget kapjanak az egészségügyi biztosítóktól. A fejlett informatikai rendszerek kedveznek az elektronizációnak, az egészségügyben ez a rendszer átláthatóságot eredményezne, amely alapja lehetne a hatékony gazdálkodásnak. Leegyszerűsítve, ha a páciens felkeres egy szakrendelőt, akkor a körzeti orvos a szakorvos véleményét az informatikai rendszeren keresztül elolvashatja majd, nem kell nyomtatott formában jelentéseket vinni a körzeti orvoshoz. Ezzel a rendszerrel elkerülhető, hogy a betegeket felesleges kivizsgálásokra küldjék, illetve a diagnosztikát is megkönnyíti.
A beteg kórlapja bármely orvos számára elérhető lesz. Mindkét rendszer bevezetését évek óta ígérik. Bízzunk benne, hogy sikerül a miniszternek elérnie kitűzött céljait, és az egészségügyi ellátás végre ténylegesen a pácienseket szolgálja majd, és nem lesz az egészségügyi biztosítók kénye-kedvének kitéve az, aki orvosi ellátásra szorul.

http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2012/02/fm_21.pdf