Az ember ilyenkor ősszel sok kisiskolás történetet hall, arról milyen a jó iskola. A gyermekek zöme ezt nagyon őszintén meg tudja fogalmazni. Az én történetem, amit barátnőmtől hallottam az óvodás gyermekétől származik.

A barátnőm férjével és gyermekével Németországban élnek. A pici gyerkőc ezért német óvodába jár. Egyik napon hazament és parancsolóan bejelentette édesanyjának, hogy nem szeretne olyan iskolába járni, ahol azt mondják: ahoj, vagy azt Hallo, olyan iskolát szeretne, ahol azt mondják, szia.

A gyermeki gondolkodásban az a csodálatos, ha nem is tudja konkrétan nevén nevezni a dolgot, olyan világosan körbe írja, mit szeretne, hogy az minden felnőttnek egyértelmű legyen.

Neszméri Tünde
2009. november 11.