Munkajog – merre tartunk?

A szlovák kormány egyik fő prioritása a Munka Törvénykönyvének módosítása és a munkaerőpiac fejlesztése. A munkaerőpiac alakulása viszont azon is múlik, milyen a törvényi háttér, milyen feltételekkel lehet megteremteni az új és fenntartani a meglévő munkahelyeket. A szlovákiai munkaerő−piacot ma a minimálbéren való alkalmazás, a növekvő munkanélküliség jellemzi, s ez a prognózisok szerint 2015−2016−ig fenn is marad. Ebben a helyzetben kívánja a kormány úgy módosítani a munkajogot, hogy drasztikus liberalizációval elérje a munkanélküliség és a feketemunkából élők számának csökkenését, elsősorban a munkavállalói jogok szűkítésével. Bizonyos látszatengedményekkel, melyeket már jeleztek, úgymond a munkavállalónak kedveznek − például hogy a felmondási idő hosszát munkaviszonyban eltöltött évek számához kötnék, a próbaidőt a végzendő munka igényességéhez kötnék −, nem tudják ellensúlyozni a szigort és a jogok szűkítését. Több kérdéses dolog is belekerülhet a törvénykönyvbe, ilyen például a flexibilis munkaidő. Ebben az esetben ugyanis azt is tisztázni kellene, hogy az ünnepnapi munkavégzés vagy a túlóra hogyan kerül kifizetésre. Negatívum, hogy a felmondási idő és a végkielégítés párhuzamosságát ismét megszüntetik. Nehezményezhető, hogy bizonyos döntésekhez, melyekhez eddig a munkavállalói érdekképviselet, a szakszervezet beleegyezésére is szükség volt, az új szabályozás nem szabja feltételül az egyetértést, csupán ún. egyszerű egyeztetést írna elő, ami vita esetén is lehetővé teszi a munkáltató egyoldalú döntését. Hogy az ilyen lépéseknek köszönhetően miért teremtődnek majd új munkahelyek, azt a döntéshozók egyike sem tudta még megmagyarázni. Túlkapások is akadnak bőven. A társadalom ma még nincs felkészülve az elektronikus postán küldött munkaszerződések, bérelszámolási bizonylatok, egyéb iratok fogadására sem. Amíg nem jár alanyi jogon internetkapcsolat, törvényben nem írható elő a munkavállalónak az elektronikus munkajogi ügyintézés. Jogállamban biztosan nem.
A munkajogot a jelenlegi munkanélküliségi ráta és gazdasági helyzet mellett nem liberalizálni kell, hanem a szociális piacgazdaság néppárti alapelvei mentén módosítani, a valódi társadalmi szolidaritás és arányos teherviselés felelősségét is
beleépítve, hogy hosszú távra kínáljon szolid megoldást mindazoknak, akik a munkájukból szeretnének megélni.

MKP Hírvivő - 2011. március