A cím nem véletlen, nem tévedtem, a Felvidék Mára szánom az írást is, csak őszintén szólva meglepődtem, a .týždeň legújabb számában ugyanis olyan írások vannak, amit a magyar újságírók csak irigyelhetnek. Ha ugyanis ezeket a gondolatokat egy magyar ember írta volna le, a szlovák propaganda nacionalizmussal vádolta volna...

Nézzük csak a bevezető írás lényegét, amely a szlovák alkotmányosságról, vagyis inkább nem alkotmányosságról szól. Az írás, a főszerkesztő tollából kétségbe von minden pozitív véleményt, ami a Szlovák Köztársaság Alkotmányát illeti. Štefan Hríb elmondja nézetét, miszerint a szlovák alkotmányra 15 éve a kommunisták és a nacionalisták szavaztak, és a szöveg teljes mértékben tükrözi a zavart szerkesztők gondolatait, akik nem tudták eldönteni, hogy szociális vagy keresztény államot alapozzon-e meg a dokumentum.

A bevezető után nagy valószínűséggel a szlovák nacionalisták széttépik az újságot, pedig maga a kezdet is tartogat még meglepetéseket, nevezetesen, hogy a szerző szerint a mečiari törvénytelenség táptalaja és valószínűsíthető, hogy a ficoi törvénytelenségeknek is a táptalajává válik majd az alkotmány, mely enyhén szólva sem tökéletes.

Az újságot tovább lapozva bukkantam egy még érdekesebb, sőt izgalmasabb írásra.

Hedvig egy év után, már a cím is sokat elárul, a szerző Martin Hanus nem érti a Sme újságíróját, aki ugyanis úgy gondolja a Hedvig-üggyel kapcsolatban, hogy a szlovákok jobban állnak, ők ugyanis nem hisznek teljes mértékben a szlovák politikusoknak, de a szlovák újságoknak sem. Hanus szerint viszont a .týždeň állításai az igazak, ami megegyezik a „naši Maďari“ nézeteivel is, magyarán szólva, Malina Hedvignek igaza van, és a szerző örül neki, hogy legalább mi, magyarok hiszünk nekik.

Hedvigtől eljutunk Trianonig, a magyarbarát újságíró kifejti: nem szabad csodálkozni azon, hogy a magyar politika átnacionalizált, hiszen Trianonnal az ország elveszítette területeit és minden harmadik magyar a határon túlra szorult, politikai öngyilkosság lenne, ha egy magyar politikus nem szeretne valamilyen szintű jóvátételt Trianonért.

Hanus elmondja azt is, eléggé felháborodott volna a szlovák nép, ha a Slovenská pospolitosť miatt magyar politikusok sajtóértekezletet hívtak volna össze.

De kiemeli, és talán igaza is van, meg kell érteni, hogy a szlovákiai magyarok emocionálisan közelebb állnak a magyar zászlóhoz, mint a szlovákhoz. Viszont észre kell végre venni, hogy a legtöbb felvidéki magyar nem úgy tekint Magyarországra, mint a hazájára, mert ott már kifejtették a lakosok, hogy nekik a határon túli ember idegen, így azt a területet tekinti hazájának, ami a szülőföldje.

Neszméri Tünde
Felvidék Ma, 2007.09.06.