Ma emlékezünk a szabadságért és demokráciáért vívott küzdelem napjára. 2001-től ez a nap államünnep Szlovákiában.

Az ünnepnap a nemzetközi diáknap alkalmából kirobbant 1989. november 16-ai és 17-ei prágai és pozsonyi diáktüntetések emlékéhez kötődik, amit a bársonyos forradalom előjeleként tartanak számon. A diákok akkor kommunistaellenes jelszavakkal vonultak ki az utcákra, és a biztonsági erők kemény fellépése után a művésztársadalom és a civil lakosság is a védelmükre kelt.

A szemtanúk még emlékeznek a feledhetetlen kulcscsörgetésekre is a zsúfolt prágai Vencel téren. František Neupauer szlovák történész szerint a szolidaritási tüntetés csehszlovák viszonylatban a szabadságért folytatott küzdelemmé és a kommunista totalitarizmus bukásához vezető impulzussá vált.

1939-hez hasonlóan tehát 1989 novemberében is – elsősorban Prágában és Pozsonyban – a főiskolai és egyetemi diákságé volt a főszerep, amely a későbbi történések katalizátorává vált. Az 1989. november 17-ei eseményeket, azaz a bársonyos forradalom kitörését a prágai és pozsonyi diákok illegális találkozói előzték meg, amelyeket a nemzetközi diáknap előestéjén szerveztek.

1989 novemberében a rendőrök Prágában, a Národní třídán megverték az alapvető emberi jogokért tüntető diákokat, majd az ezt követő egyre nagyobb méreteket öltő események a diákság védelmére és a szocialista berendezkedéssel szembeni ellentét kifejezésére fokozatosan a rendszer bukásához vezettek.

A kommunista szövetségi kormány 1989. december 7-ei lemondása után december 10-én kinevezték az új kormányt, és Gustáv Husák köztársasági elnök is beadta a lemondását. December 28-án a Szövetségi Gyűlés megválasztotta új elnökét, Alexander Dubčekot, majd december 29-én Csehszlovákia új államfőjévé Václav Havelt választották. Az első szabad parlamenti választás 1990 júniusában zajlott.

1989 Csehszlovákia nemzeteinek, de Közép- és Kelet-Európa további több millió lakójának a szabadságot, a demokráciát, az emberi jogok helyreállítását és a hitet hozta el.

MKP: A szociális olló egyre nyílik, kisebbségi jogainkat pedig megkérdőjelezik

A mai ünnepnap alkalmából Menyhárt József, az MKP elnöke is nyilatkozatot adott ki.

„Méltán kapta a „bársonyos forradalom” elnevezést az 1989-es fordulat, hiszen véráldozatok nélküli, gyors és viszonylag egyszerű folyamat volt. Annál nehezebbnek bizonyult az új rendszer kialakítása: bonyolult, ellentmondásokkal teli küzdelem. Most már huszonhét éve tart, állandóan változó, ingadozó fejlemény – áll az MKP elnökének levelében.

A továbbiakban kiemeli, hogy november 17-e legnagyobb hozadéka a szabadság kivívása és megszilárdítása volt, és rátér arra, hogy mit is jelent ez.

„Igazából akkor beszélhetünk szabadságról, ha elérjük a társadalmi és szociális különbségek csökkenését. Az alkotmány ugyan elvi egyenlőséget hirdet az ország polgárai tekintetében, de a valóságban óriási eltérések vannak az egyes társadalmi rétegek között. A szociális olló egyre nyílik, és ez riasztó jel”– véli Menyhárt József.

Természetesen az ünnepnap kapcsán kitér a kisebbségek helyzetére, jogállására is, ami szerinte szintén nem megfelelő. „Nem beszélhetünk szabadságról és egyenlőségről, amikor a gyakorlatban megkérdőjelezik alapvető jogainkat, és az ezekért felelős szervek nem mutatnak hajlandóságot azok betartására, a hiányosságok orvoslására”– mutat rá a problémák gyökerére, sürgetve a mielőbbi megoldást, hogy mindannyian egy jobb, igazságosabb, élhetőbb és valóban demokratikus országban élhessünk.

Csáky szerint Bugár hazaért

Csáky Pál Európai Parlamenti képviselő faccebook oldalán tett közzé nyilatkozatot november 17-e kapcsán. Ebben kifejti: “Nem akartam hinni a szememnek és a fülemnek, amikor azt hallottam, hogy Bugár Béla, a Most-Híd elnöke azt mondja az újvári konferenciájuk után, hogy a jelenlegi az a kormánykoalíció, ahol a legnagyobb konformban érzi magát. Magyarán: a magyarok szavazatával is bársonyszékhez jutó politikus az SNS és a Smer társaságában érzi magát a legjobban.”

Csáky érthetetlennek nevezi, “hogy a szlovákiai magyar újságírók is jórészt tudomásul veszik, hogy Bugár csak úgy mellékesen 600 ezer eurós extrajövedelmet tett zsebre azzal, hogy az állam felvásárolta tőle az R7-es gyorsforgalmi út nyomvonalán véletlenül az ő birtokában lévő földeket. Néhányan egyszer írtak erről, s utána azt mondták: ennyi. Nehogy véletlenül túllépjék az ingerküszöböt! Arról nem olvastam, hogy valaki is megkérdezte volna, hogyhogy így át lehet verni a jobbára magyar földtulajdonosokat?” Csáky kitér arra is, hogy a Most-Híd szavazóinak torkán sajnos minden le lehet nyomni. S aki csalódik, cserébe a politikától fordul el.

“Ezekben a napokban néhányan még visszaemlékeznek 1989-re. S arra, hogy százezrek voltak képesek kimenni a terekre, és azt mondani a hazug, korrupt politikusoknak, hogy elég volt. Ma csak legyintenek a legtöbben – ÉS UTÁNA RÁJUK SZAVAZNAK.” – írja a képviselő.

Nyilatkozata végén kiemeli: “A mostani korrupt és csaló politikusok így a kommunistáktól eltérően mondhatják, hogy minket a nép szavazott meg ezekre a posztokra. S mi legyünk büszkék arra, hogy 17 év után a szlovákiai magyar választók csak kb. 35 százaléka cselekszik így? És – bár egyre kevesebben -, de szurkolnak az SNS-Smer-Most koalíciónak? Van ennél lejjebb?”

Változnak a partnerek, idén már csak a SZNF-téren lesz megemlékezés

Azóta az ellenzék képviselői minden évben megemlékeznek november 17-éről. Idén is lesz megemlékezés, bár kicsit más, mint tavaly: más formájában és összetételében is. Idén a parlamenti ellenzéki pártok, az SaS és az OĽaNO-NOVA, valamint a parlamenten kívüli KDH, illetve a független képviselők emlékeznek meg közösen a november 17-ei eseményekről. Az MKP-t idén sem hívták meg az ellenzéki pártok a november 17-ei központi ünnepségre.

A megemlékező ünnepség november 17-én 17 órakor kezdődik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Felkelés terén. Alojz Hlina, a KDH elnöke szerint „mondani fognak majd ott valamit, amiért érdemes lesz kimenni a térre”, és némi kultúra is vár majd az emberekre.

A független képviselők közül Miroslav Beblavý és Simon Zsolt is részt vesz az eseményen. „A rendezvény szervezése során mindnyájan azonnal gond nélkül összefogtunk, még ha bizonyos dolgokról másként vélekedünk is” – jelentette ki Beblavý, aki november 17-ét „a Szlovák Köztársaság alapító eszméjének” tartja.

Ľubomír Galko (SaS) szerint egyes november utáni politikusok másként értelmezték a szabadságot, mint ahogyan kellett volna. „Nem lehet ugyanis a pénzzel való határtalan kufárkodást érteni alatta” – mondta. A szabadság véleménye szerint az emberek iránti hatalmas felelősséget is magával hozta. „Csütörtökön azt szeretnénk elmondani az embereknek, hogy ne veszítsék el a reményt abban, hogy Szlovákia jobbá válhat” – fűzte hozzá Veronika Remišová (OĽaNO-NOVA), aki szerint nagy szükség van a változásra.

Az elmúlt években a bársonyos forradalomra való megemlékezések a Szlovák Nemzeti Színház történelmi épületében és a Szlovák Nemzeti Felkelés terén is zajlottak. Idén a színházban nem lesz megemlékezés.

Az OĽaNO-NOVA, a KDH és Hlina tavaly is megemlékeztek a novemberi eseményekről, csak akkor a KDH még az akkori ellenzéki partnereivel, a Most-Híddal és a #Sieť-tyel ünnepelt. Korábban pedig még az SDKÚ-DS-szel és az MKP-val közösen emlékeztek meg november 17-éről, az SDKÚ-DS-szel azonban a másik két pártnak (KDH, Most-Híd) megromlottak a kapcsolatai. Az MKP-t pedig a Most-Híd parlamentbe jutása után nem tekintették partnernek. Idén viszont már a Most-Híd sem kívánatos a megemlékezésen, mivel kilépett az ellenzék soraiból, és szövetkezett a Smerrel meg az SNS-szel.

Hlina szerint a Most-Híd úgy döntött, hogy „felégeti a hidakat”, Matovič szerint pedig „Bugár Béla erkölcsi bukfencet csinált. Megmutatta, hogy a harmadik Fico-kormányban képes a tolvajokat fedezni. Ezzel elárulta 89 novemberének üzenetét”, ezért nincs erkölcsi alapja, hogy részt vegyen az ünnepségen.

DÉ, VJ, NT (Felvidék.ma/TASR)

http://felvidek.ma/2016/11/november-17-a-szabadsagert-es-demokraciaert-v...