Második alkalommal szervezte meg Önkormányzati Szabadegyetemét a Pro Civis Polgári Társulás. A nagymegyeren október 18. és 21. között megszervezett találkozón polgármesterek és önkormányzati képviselők vettek részt.

A megnyitón Őry Péter köszöntötte a jelenlévőket, majd felkérte Varga Lászlót, a Csemadok nagymegyeri helyi szervezetének elnökét, hogy emlékezzen meg az 1956-os forradalomról, különös tekintettel a felvidéki eseményekre. Elmondta, a mi tájainkon ugyan nem volt olyan erős a magyarországi eseményekre való reagálás, mint a többi elszakított területen, hiszen alig egy évtized telt csak el a jogfosztásunktól és az emberek megfélemlítésben éltek. Ennek ellenére például Somorján a magyarok, ahogyan azt hallották a felhívásban, kitették a rádiót az ablakba, hogy mindenki tudja, mi történt Budapesten. A templomokban és a kocsmákban a magyar himnuszt énekelték. Világháborús emlékműveket avattak és koszorúztak meg.
19-én délelőtt a szabadegyetem résztvevőit Néveri Sándor polgármester köszöntötte. Utána Mészáros Alajos, az MKP Európai Parlamenti képviselője ismertette az unió 2014–2020-as költségvetési kereteit. Mint mondta a jóváhagyási folyamat még nem zárult le, de bizonyára bővül majd a határon átnyúló együttműködésre szabott keret az elmúlt hét évhez képest. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója az autonómiamodelleket mutatta be. Előadásából megtudhattuk, az autonómiák kapcsolódnak a demokráciák kialakulásához. Alapja a hatalom decentralizációja. A modern jogállamban az egyén autonóm, külső erőktől függetlenül választ hovatartozást. Az állam oszthatatlansága összeegyeztethető az autonómiával és a regionalizmussal. A polgárok lojalitását az államhoz pedig általában megerősíti. Ismert a területi autonómia és a személyi elvű autonómia. Az EU 27 tagállamából 11-ben működik
valamilyen szintű autonómia.
Tokár Géza és Horony Ákos a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának képviseletében a felvidéki magyarok helyzetéről és jogairól tartottak előadást. Tokár Géza felvezetőjében a SZMK megalakulásáról és munkásságáról számolt be. Mint mondta szükségesnek tartják, hogy együttműködjenek az önkormányzatokkal, és egyúttal tartsák a kapcsolatot az állami szervekkel is a magyarság érdekében. Horony Ákos a szlovákiai magyarságot érintő törvényeket ismertette. Felhívta a figyelmet nyelvhasználati lehetőségeinkre. Szerinte van lehetőségünk az érdekérvényesítésre, csak azt meg kell szervezni. Horony Ákos elmondta azt is, sajnálatos módon ugyan a nyelvtörvény megengedi a magyar nyelvhasználatot, de a hivatalnoknak már nem kötelező ismernie a kisebbség nyelvét.
A szabadegyetemen Őry Péter bemutatta a www.onkromanyzas.sk honlapot, ahol jogszabályok, rendeletek, kérelmek szövegei találhatók meg magyar és szlovák nyelven. A Pro Civis által működtetett honlapon többek között a Szlovák Köztársaság Alkotmánya is megtalálható magyar nyelven.
A délután folyamán került bemutatásra a Duna-stratégia. Elsőként Szilvásy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke beszélt a 14 országot érintő stratégiáról, amelyet a tagállamok kezdeményezésére az EU is elfogadott. Mint mondta ez nem csak közvetlenül a Duna mellett élőket érintik, hanem az egész országot. A stratégia része többek között az árvízvédelem, az ivóvízkészlet védelme, de a Duna hajózhatósága is. Medgyesi Balázs, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) kormánybiztosa is a Duna-stratégia pozitívumait ecsetelte. Mint mondta, a Dunastratégia többek között fellendülést hozhat a turizmusban, kerékpárutak és hajóutak épülhetnek ki. Ezzel új munkahelyeket lehet teremteni, de a Duna-stratégiának nem célja a szociális helyzet megoldása.
Október 20-án, szombaton délelőtt Fekete Katalin, a KIM főosztályvezetője az Európai Területi Társulások előnyeiről beszélt. Elmondta a magyar–szlovák határ menti együttműködéseknek ez a legsikeresebb, legelfogadottabb formája, sok ilyen társulás létezik, sajnálatos módon több ezekből anyagi források híján működésképtelen.
Zachariáš István, Szepsi város polgármestere az európai energiahatékonysági programokról beszélt. Az önkormányzatoknak lehetőségük van EU-s forrásból hatékonyabbá tenni az energiafelhasználásukat. Többek között házak szigetelésével, a fűtés és a villanyhálózat korszerűsítésével. Az energiatakarékosság a környezetvédelem miatt is fontos feladata a községeknek.
Délután a szabadegyetem Néveri Varagya Szilvia előadásával zárult. A Szeretlek Dunaszerdahely elnevezésű kampányt – mely a vandalizmus visszaszorításáért indult – ismerhették meg az érdeklődők. Mint elmondta: az önkormányzatoknak internetes és más kommunikációs lehetőségei is vannak, hogy a saját környezetünket szebbé, élhetőbbé tegyük. Ennek a kampánynak az egyik fontos feladata, hogy nem csupán a sajtó, hanem a dunaszerdahelyi polgárok is fontos feladatot kapnak benne.
A zárszóban Szigeti László, a Magyar Közösség Pártja oktatási és kulturális alelnöke megköszönte a szervezőknek a színvonalas szabadegyetemet, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben is sikerül megszervezni a rendezvényt.

Szabad Újság, 2012.október 31.