Össze kell fogni a fontos kérdésekben

bardos-berenyi-640x425.jpg

Nagy sajtóvisszhangot kapott a hír, hogy a parlament nem fogadta el a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslatot. A javaslat bukásához a törvény előterjesztői is hozzájárultak – véli Berényi József, a Magyar Közösség Pártja elnöke és Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke.

Véleményük szerint, a sikerhez összefogásra van szükség. A javaslatot a Most-Híd képviselői terjesztették be. És az elfogadáshoz csupán hat szavazat hiányzott.

„Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy az elmúlt négy év a magyarság szempontjából és a többi kisebbség szempontjából is a kudarc időszaka” – mondta Berényi József pártelnök azon a sajtótájékoztatón, melyen Bárdos Gyulával, a Csemadok elnökével tájékozatták a sajtót a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán.

„Nem így volt ez a Magyar Közösség Pártja idejében 2006 és 2010 között, amikor három témában is sikereket ért el a magyarság. Az egyéni javaslatomra értük el azt, hogy a 2011-es népszámláláson legyenek a nemzetiség nyelvén is kérdőívek, így magyarul is. Majd Szigeti Lászlóval benyújtottunk egy törvénytervezetet, hogy a földrajzi helységneveket használhassák az iskolában és a tankönyvekben magyarul is” – mondta Berényi József, majd emlékeztetett: az akkori oktatási minisztérium rendelete értelmében a magyar tankönyvekben is szlovákul kellett volna használni a települések nevét. Harmadrészt sikerült elérni, hogy Mikolaj iskolaügyi minisztersége idején az oktatási törvénybe nem kerültek be azok a magyarellenes intézkedések, amelyek tovább nehezítették volna a pedagógusok munkáját. Annak ellenére sikerült ezt a három dolgot elérni, hogy az akkori Fico-kormánynak a Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártnemzeti és Mečiar HZDS-e is tagja volt.

Berényi József szerint a Most-Híd vegyes párt két nemzetiségeket érintő törvénytervezete sikertelen volt. Iskoláink veszélybe kerültek. Az is előfordulhat, hogy jövő szeptemberben néhányat bezárnak, amit az elmúlt ötven évben mindig sikerült kivédenünk. A pártelnök elmondta: a március 5-ei parlamenti választás után változásra van szükség. El kell érni, hogy a szlovák törvényhozásban legyen igazi érdekképviselete a magyarságnak. Az MKP szerint is jó kiindulási pont lehet egy kulturális alap létrehozása, bár az igazi megoldás a kulturális önigazgatás kialakítása lehetne.

Berényi József azt is problémásnak tarja, hogy nem keresték meg a törvény alkotói a civilszervezeteket. Többek között a Csemadokot sem, ezért az MKP felkérte Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét, hogy konzultáljon a civilszervezetekkel a kérdés kapcsán. Majd a márciusi választás után a módosított javaslatot az MKP kész beterjeszteni a parlament elé.

Bárdos Gyula megköszönte a felkérést, hogy a felvidéki magyarok legnagyobb közművelődési és kulturális szervezete hozzászólhat a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló jogszabálytervezethez, annak érdekében, hogy a nemzetiségek és a társadalom részéről megfelelő támogatást kapjon a javaslat. Fontos, hogy március 5-e után olyan javaslattal lehessen élni, amely nem csak a jelszavak szintjén szól az összefogásról. „Arról az összefogásról, amelyet jogosan kérnek számon a felvidéki magyarok a politikumtól, a kultúra szervezőitől. Nagyon sajnálom, hogy a Most-Híd javaslata a parlamentben nem kapott zöld utat” – jelentette ki a Csemadok elnöke.

Bárdos Gyula elmondta: a sajtóhírekből úgy értesült, nem sok hiányzott a törvény elfogadásához, hiszen összesen hat szavazaton múlott, hogy a jogszabályt elfogadják. Ugyanakkor azt is meg kell nézni, hogy a végszavazáson a Most-Híd három képviselője is hiányzott, és az ellenzéki pártok további képviselői sem vettek részt a szavazáson. Sikeresen lehetett volna venni tehát az akadályt, ha az ellenzék fegyelmezetten állt volna hozzá a szavazáshoz. „Ez az eset is azt mutatja, hogy nem volt jól megszervezve a dolog. Mi előre nézünk, a Csemadok elnökeként megígérem, hogy mindenkit meg fogunk szólítani, azokat is, akik részt vettek a kisebbségi alap létrehozásában és azokat is, akik nem” – tudatta. Bárdos Gyula szerint a magyarok pártállástól függetlenül elvárják, hogy elmondhassák javaslataikat, és hozzászólhassanak ehhez a tervezethez. „Azért, hogy olyan javaslattal jöjjünk elő, amely politikai megosztottság nélkül az összefogást jelképezi majd, nemcsak jelképezni kell, hanem megvalósítani a parlamentben. Ehhez szükségeltetik, hogy az MKP is ott legyen a törvényhozásban, és az, hogy a társadalmi, a kulturális szervezetek, és a közéletben tevékenykedők is lehetőséget kapjanak, és elmondhassák véleményüket egy ilyen fontos törvénytervezethez” – fogalmazott a Csemadok elnöke. Bárdos Gyula szerint ez a jövőre nézve is fontos, hiszen egy törvény garantálná a nemzetiségek kulturális örökségének megőrzését.

Nyílt levél a kultúráért

A kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényjavaslat kapcsán a közélet néhány szereplője nyílt levélben fordult a közvéleményhez, melyhez várják a csatlakozókat. A levelet az alábbiakban teljes egészében közöljük.

A rendszerváltoztatás óta eltelt negyed évszázad nem rendezte Szlovákiában a nemzetiségek, köztük a magyar nemzeti közösség kultúrájának korrekt támogatását. Azt gondoljuk, hogy a szlovákiai magyar nemzetrész megmaradásának három alapja az anyanyelvi kultúra ápolása, az anyanyelvi oktatás megtartása és az általunk lakott régiók gazdasági fellendítése. November 24-én a szlovákiai törvényhozás elutasította a Híd párt javaslatát.

A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló javaslat értelmében egy önálló, a mindenkori kormánytól független intézmény segítségével oldották volna meg a kisebbségi kultúrák finanszírozását. A javaslat szerint a kulturális alap a jelenlegi éves támogatás több mint kétszeresét, 8 millió eurót oszthatna fel a kisebbségek kulturális projektjeire, a magyar közösség az összeg 59,6 százalékát kapná a számaránya alapján, figyelembe véve a kisebb létszámú kisebbségek igényeit is. Az alap létrehozásával önmagunk rendelkeztünk volna a nemzetiségi kultúrára szánt források felett, ezért közösségünk életében mérföldkő lett volna a szlovák ellenzéki pártok és a vezető kormánypárt egyes képviselői által is támogatott javaslat. Örömmel konstatáljuk, hogy a kezdeményezés mellé állt a teljes szlovákiai magyar politikai paletta.

Alulírottak, mint a szlovákiai magyar kulturális élet résztvevői, fontosnak és támogatandónak tartjuk e gondolat továbbvitelét. Az alap létrehozását a kulturális önrendelkezésünk felé vezető első határozott lépésnek tartjuk. Célunk, hogy a kulturális támogatások elosztása a továbbiakban átlátható és korrekt keretek között folytatódjon. Felszólítjuk ezért a szlovákiai politikai pártokat, különös tekintettel a kisebbségek érdekeit képviselő pártokra, hogy a következő választási időszakban rendezzék a kulturális támogatások szabályozásának ügyét úgy, hogy egy átlátható, a kulturális élet hosszú távú megmaradását és fejlődését támogató rendszer jöjjön létre.

Aláírók:

Beke Zsolt szerkesztő, irodalomtörténész

Bindics Gábor kultúraszervező

Csanda Gábor szerkesztő

Czajlik József rendező, a kassai Thália Színház igazgatója

Gál Tamás színművész

Görözdi Judit irodalomtörténész

Grendel Lajos író

Hégli Dusan koreográfus, rendező, az Ifjú Szivek Táncszínház művészeti vezetője

Kiss Szilvia színművész

Korpás Éva népdalénekes

Laboda Róbert slammer

Lakatos Róbert brácsaművész

Mészáros András filozófus

Prof. Németh Ilona ArtD egyetemi tanár, képzőművész

Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmánya elnöke

Prikler Mátyás filmrendező

Rák Viki színművész

Szalay Zoltán író, szerkesztő

Varga Emese, a Komáromi Jókai Színház dramaturgja

Neszméri Tünde

(Megjelent a Szabad Újság december 9-i számában.)