MKP: a kormánykoalíció vagy titkolja a terveit, vagy nincs elég bátorsága
A párt szerint túl általános a program, nincsenek konkrétumok

Az MKP szerint sok az általánosság a kormány programjában, s több kampányígéret is feledésbe merült. Több esetben viszont a megvalósítás módja maradt ki a programból.

Az MKP elnöksége a kormányprogram részleteire reagált. Az elnökség egyes tagjai a szakpolitikai területek mentén mondák el meglátásaikat.

A sort Berényi József távollétében Bárdos Gyula OT elnök kezdte, aki szerint sajnálatos az a tény, hogy a kormányprogram tartalmi kérdései és a megvalósítás lehetőség helyett sokkal több szó esik mostanában arról, meg lesz-e a kormánytöbbség a parlamentben.

"A kormányprogram kevéssé konkrét és nagyrészt csupán áltanosságokat fogalmaz meg" – vélte Bárdos. Nem világos például, hogy a kisebbségekért és emberi jogokért felelős miniszterelnök-helyettesnek milyenek lesznek a jogkörei. Bárdos furcsának találja azt is, hogy a koalíció nem nyúl a hazafiassági törvényhez, bár ezt korábban sok kritika érte a jelenlegi kormánypártok részéről is.

Farkas Iván a gazdasági elképzeléseket értékelte. A program szerint az idei évben valójában egy centet sem fog a kormány megspórolni - hangsúlyozta Farkas, aki szerint keményebb intézkedésekre lesz szükség, hogy ha a kormány valóban le szeretné faragni a hiányt.

Sürgős lépésekre van szükség a Szociális Biztosítónál és az Általános Egészségügyi Biztosítónál is, mivel óriási a hiány – figyelmeztetett Farkas. Meglátása szerint ennek a kiegyenlítésére nem lesz elégséges az esetleges privatizációból befolyó összeg. Farkas szerint sokkterápia nélkül ez valószínűleg nem fog menni.

"Nem kapunk egyértelmű választ arra sem, hogy akarják megmenteni a csőd közelben lévő önkormányzatokat" - fogalmazott Farkas Iván. Ennek kapcsán megjegyezte, sajnálatos, hogy az önkormányzatok finanszírozása esetén a Híd nem ragaszkodik a tengerszint feletti kritérium eltörléséhez, ami igazságosabbá tenné a rendszert.

A politikus javaslata szerint a kerületi hivatalok megszüntetését folytatva szükséges volna a speciális kerületi hivatalok megszüntetése is, amelyek feladatait már a megyei intézmények vehetnék át, s ez jelentős megtakarításokkal járna.

Az MKP gazdasági tanácsának vezetője szerint a kormányprogram helyenként ellentmondásokat tartalmaz. Ilyen például az, hogy a stratégiai vállalatok privatizációját elveti, ugyanakkor privatizáción keresztül szeretne hiányt csökkenteni. Hirdeti az önkormányzatok nagyobb önállóságát, azonban azok bevételeit szabályozni szeretné. A tömegközlekedés kapcsán is felmerülnek ellentmondásos elképzelések.

Farkas szerint a kormánykoalíció vagy titkolja a terveit, vagy nincs bátorsága rendbe tenni az államháztartást, hogy így megmaradjon a szociális hitele. Semmilyen lépés nincs a deficit lefaragására, így előfordulhat, hogy a mostani 5,5 százalékos szintről ez akár 8 százalékra is nőhet – hangsúlyozta Farkas.

Miklós László is a sok általánosságot emelte ki a programban. A földek visszaigénylése kapcsán kritizálta azt, hogy csak egy adott helyen lehet visszaigényelni a földet. Előfordulhat, hogy az adott helyen nincs megfelelő földterület, azonban az igénylő nem pénzt, hanem földet szeretne, amire így nem lesz lehetősége – magyarázta Miklós László.

Megjegyezte: olyan ember írta a környezetvédelemmel kapcsolatos részt a kormányprogramban, akinek bizonyosan nem szívügye a környezetvédelem. A Reciklációs Alap megszüntetése is szóba került, ez a lépés Miklós szerint bizonyosan nem az emberek érdekét szolgálná. Pozitív fejleménynek tartja viszont azt, hogy a minisztérium visszaáll az eredeti állapotába. Kitért arra, hogy jó dolog a kőolajvezeték elleni kezdeményezés a Csallóközben, de nem érti miért maradt ki a Batterie Banner akkumulátorgyár, amely szerinte hasonló környezetvédelmi aggályokat szül.

Őry Péter az önkormányzatokkal kapcsolatos szabályozásokat kritizálta. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy pozitív lépés volna a további decentralizáció, azonban nem tartja szerencsésnek a helyi bevételek, és kedvezmények szabályozását. A nagyobb önkormányzat-autonómiát ígérő kormányprogram az ingatlanadók maximalizálását tervezi, mintegy negyedére csökkentve a mostani szinthez képest, ami Őry szerint nem szerencsés beavatkozás az önkormányzatok életébe. Ezen a téren a liberalizáció volna az, ami az önkormányzatoknak megfelelő mozgásteret ad.

Neszméri Tünde, a szociális tanács vezetője szerint sok minden kimaradt a kormányprogramból, ami a kampányígéretek között még megjelent. Példaként említette az apasági szabadságot, a lakástámogatással kapcsolatos ígéreteket, az "egyforma munkáért egyforma bért" elképzelést, vagy a 13. nyugdíjat. "Munkahelyeket szeretnének teremteni, de nem tudjuk meg annak módját" – tette hozzá Neszméri. A minimális nyugdíj bevezetését viszont pozitív fejleménynek vélte.

Szigeti László szerint a mostani reformok többségükben a második Dzurinda kabinet reformjai folytatásának tekinthetők. Az MKP fontosnak tartja az iskolák autonómiájának megerősítését, de nem csak a tananyagokat illetően. Szigeti szerint nem lesz könnyű a tankönyvek liberalizációjának megvalósítása, de üdvözlendő a lépés. Vannak területek, ahol az elképzelések jól hangzanak, de az oktatásügyi tanács vezetője szerint az anyagi háttér nem biztosított. Példaként említette a kötelező utolsó évet az óvodában, amely becslések szerint közel 400 további pedagógust igényel, s ennek jelentős az anyagi vonzata.

Az MKP támogatja az iskolabuszokat, de nem olyan formában, hogy az a kisiskolák felszámolását jelentse. Szigeti bízik abban, hogy a kormány hatékony lesz a diplomagyárak kiszűrésében, és a rejtett tandíjak felszámolásában. Jó ötletnek tartja az oktatásra szánt összeg növelését, de szkeptikus ennek megvalósításában.

„A sportra és a fiatalokra sajnos csak öt sor jutott, pedig egy kiemelten fontos területről van szó” - fogalmazott Szigeti a kormány elképzeléseit értékelve.

(bumm)