Január 30-án volt a Múzeumi Esték ez évi első előadása, melyet Strešňák Gábor a városi múzeum igazgatója nyitott meg. Az előadások témája szorosan kapcsolódik a város történetéhez, így volt ez most is, hiszen a város első térképi megjelenítéséről esett szó, mely szorosan összefügg a Collegium Oeconomicummal.
Mgr. Miroslav Kožuch, PhD. előadásában elmondta: térképeket már huszonháromezer évvel ezelőtt is rajzoltak, persze ezek még nem hasonlítanak a mai térképekhez. Az első ilyen lelet Csehországból származik, Pavlov község szemétdombján találták 1962-ben egy mamutcsontba vésett térképet.
A térképészetet több tudomány segíti, folyamatosan változtak a segédeszközök és a módszerek is, valamint folyamatosan változtak a mértékegységek is. A mostani mértékegységeket a csehszlovák kormány vezette be, előtte a II. József által törvényerőre emelt egységeket használták. Az előadó az érdekesség kedvéért egy 1920-ban készült katonai térképet is megmutatott a közönségnek. Magyarország első részletes térképe 1528-ból ismert, ezeken már a települések nevei is szerepelnek, a Felvidékről 260 községet rajzoltak be készítői. Szenc városa és néhány környező település neve, illetve a mai Pozsony városrészei – melyek akkor külön települések voltak – is szerepelnek a térképen. Pozsony vármegye első részletes térképe 1735-ben készült el.
A térképrajzolás sem létezhetett iskola nélkül, elsőként Bécsben és Brüsszelben a katonai akadémiákon tanították a mappák elkészítésének módját.
Az első európai iskola, ahol kimondottan térképészetet is tanítottak, Szencen volt. Az iskolát Mária Terézia és Esterházy Ferenc alapította. Az uralkodó abból az alaphelyzetből indult ki, hogy birodalmának magyarországi része elmaradott, és ezen a helyzeten iskolaalapítással kívánt segíteni. Ekkor Esterházy Ferenc felajánlotta szenci épületeit kollégiumnak és tanárlakásoknak. A Collegium Oeconomicum alapítólevelét 1763. szeptember 17-én írták alá. Az akadémia diákjai rajzolták meg az első szenci városi térképeket is. Sajnos az iskola az 1776-os szenci tűzvész martalékává vált. Az iskola diákjainak gyakorlatuk volt, ekkor rajzolták térképeiket is. Ezekből a J.S.Libai és S.Gotthárdi térképeit ismertette meg a közönséggel Miroslav Kožuch. Mind két „mappa” 1769-ből való. Ekkor a városnak 1032 lakosa volt. A térképen jól látszik, hogy a Pozsony felé vezető úton volt egy kő híd, mely már nem áll.
Libai térképére az utakat, de még a város határait jelölő köveket is berajzolta. Gotthárdi térképe szisztematikusabb, ő külön berajzolta az épületeket (míg Libai nem), sőt a török házat, melyben az előadás volt, külön kiemelte a térképen. 1860-ból Kiss Lipót térképével ismertette meg az érdeklődőket az előadó. Ekkor a városnak már 2316 lakosa volt, a térkép mérete 110x158 centiméter. A rajzoló külön bejelölte a parcellákat is. Berajzolta a faluk pontos határát is, igaz a települések neveit nem írta fel, hanem más-más jellel jelölte, és a térkép jeleihez magyarázatot fűzött. A térképen már látható a vasútállomás is, melyet 1850-ben épített a MÁV, amikor megindult a vonatközlekedés.
1894-ből is megtekinthettek egy térképet az érdeklődők, ezt Zahaikiewicz rajzolta. Ekkor a városnak 3319 lakosa volt. A térkép teljes egészében magyar nyelvű, az előző még latin–magyar nyelvű volt. Ezen a térképen már azt is látni, hogy a város határában, szemben a vasútállomással, kavicsbányászat folyt. A vízimalmot is berajzolta a térképkészítő, ami az addigi térképeken nem szerepelt.
A térképekről egyértelműen elmondható, hogy művészi kivitelezésűek, esztétikai értékük is magas.
A történészek munkáját is nagyban elősegítik a térképek, hiszen azok a múltat is feltárják, ma már sem kőhíd, sem malom nincsen Szencen, de a térképek ezek pontos helyét is megmutatják. Az előadás végén Strešňák Gábor arra kérte a közönséget, ha van a város múltjából tárgyi emlékük vagy fényképük, azt bocsássák a múzeum rendelkezésére, akár csak egy kiállítás erejéig, hogy Szenc múltját minél jobban és pontosabban fellehessen tárni.

Szabad Újság, 2013.02.06.