Augusztus 20-án, nemzeti ünnepünkön államalapító királyunkra, Szent Istvánra emlékezve a keresztény magyar államalapítást, a magyar állam ezeréves folytonosságát ünnepeljük. A felvidéki megemlékezések már augusztus 19-én elkezdődtek, s kihasználva a hétvége kínálta lehetőséget, számos helyen falunapokkal, fesztiválokkal kötötték össze a nemzeti ünnepet.

Éberhardon az Apponyi kápolnában idézték fel első királyunk nagyságát

Zsidó János esperes hálaadó szentmisét mutatott be augusztus 19-én Éberhardon az Apponyi kápolnában Szent István államalapító tiszteletére, majd Kovács László történész tartott előadást István király jelentőségéről. Kovács László előadásában úgy fogalmazott: „Szent István ünnepe a legrégibb nemzeti ünnepek közé tartozik Európában, hiszen az egyház 1083-tól ünnepei közé sorolta első királyunk szentté avatásának napját. Ugyanettől az időtől fogva ez a nap országos törvénynap is volt, tehát világi ünnep is. István ünneplése kezdettől fogva kettős jellegű: a hit szentjét és az államfőt is ünneplik személyében. A ma emberének tudatában is szinte elválaszthatatlanul összeforr e kettősség.”

Kovács László elmondta: a középkorban idegenkedtek az uralkodók szentté avatásától. Kizárólag a hit védelmében elszenvedett mártírhalált tekintették olyan alapnak, amely okot adott a szentkultuszra. István lett az első olyan szent, aki életszentségével és uralkodói erényeinek az egyház szolgálatába állításával ki tudta érdemelni a szentté avatást. A magyar történelmi tudat ugyanakkor személyét az állam alapításával köti össze. Az ő nevéhez kapcsoljuk a keresztény Magyar Királyság megszületését. Ő alakította ki az állam működő szerveit, az egyházi szerveket – és ezzel a független magyar egyházat is.
Kovács László

István király 41 évig uralkodott. Uralkodása végére kialakította a nemzetközileg elismert királyságot. Tevékenységével új erkölcsi rendet vetett meg a magyar társadalomban, elfogadtatta a keresztény értékrendet népével. Kovács szerint a magyarságot „úgysem lehet megingatni abban a hitében, hogy az államot alapító, egyházat szervező, személyes példájával az új erkölcsi rend építésében elöljáró szent király volt a legjelentősebb történelmi alakja. Ezért emlékezzünk rá tisztelettel napján, augusztus 20-án.” (NT)

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Pozsonyban

Áder János köztársasági elnök megbízásából Czimbalmosné Molnár Éva, Magyarország pozsonyi nagykövete a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt magyar állami kitüntetéseket adott át Pozsonyban. A pozsonyi díjátadón hat személyiség vehette át az elismerést. Kitüntették Németh Szilviát, Hecht Annát, Újváry Lászlót, Petrécs Annát, Komzsík Attilát és Hrubík Bélát. (NT)

Rétén a templom falán elhelyezett Szent István domborművénél emlékeztek

A Szenci járáshoz tartozó faluban ekkor tartják a búcsút is, hiszen katolikus templomát éppen Szent István király tiszteletére szentelték fel.

Szentmisével emlékeztek Rétén

Az ünnepi szentmisét követően, amelyet Matus Jenő helyi plébános celebrált, a Csemadok és az MKP helyi aktivistáinak köszönhetően emlékeztek meg az államalapító uralkodóról. Bodnár Beáta zenés műsorral tisztelgett István király emléke előtt, majd Gyurcsi Pomichal Mária, a Csemadok alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és felkérte Duray Rezsőt, a Magyar Közösség Pártjának Szenci járási elnökét tartsa meg ünnepi beszédét.
Duray Rezső elmondta: a magyarság ezer évvel ezelőtt úgy döntött, hogy meg szeretne maradni a Kárpát-medencében, ha ezt a döntést egy személyben kívánjuk látni, akkor azt István királyban, az első uralkodóban láthatjuk. „Szent István király határozta el, hogy a magyar nép megmarad, és nem tűnik el a semmiben, mint annyi más nép a Kárpát-medencében a magyarok előtt. Ezért megteremtette a keresztény magyar államiságot, mondhatnánk a keresztény magyar nemzetet. (…) Az államalapító uralkodó életművének, a negyven éven át tartó küzdelmes munkájának gyümölcse az Európához tartozó, az európai keresztény kultúrába szervesen beilleszkedő magyar nép, amelynek saját nyelve, saját gondolkodásmódja van.”
Az ünnepi szónok kiemelte: örömteli érzés, hogy ilyen sok helyütt emlékeznek meg szülőföldünkön államalapító királyunkról. Ő ugyanis egységet képes teremteni még most is, határon innen és túl. (NT)

Szalmaszalon Csallóközcsütörtökben

Államalapító Szent István királyra emlékezve tartották meg a Szalmaszalon elnevezésű első csallóközcsütörtöki fesztivált augusztus 19-20-a között. A nemrégiben alakult Csemadok alapszervezet kitett magáért. Mészáros András, az alapszervezet elnöke megnyitó beszédében elmondta: a mezővárosi múltra visszaemlékezve szalmabálákból építették meg a fesztivál helyszínét. Az ünnep alkalmából kemencében sült kenyér és lepény is készült. Fellépett a dunaszerdahelyi Aranymetszés verséneklő együttes és Szabó Manyi a Rivalda Színházból, volt filmvetítés és tűzijáték.

Őry Péter polgármester is ellátogatott a Szalmaszalon játszóházába

A gyerekeket a játszóház várta, ahol elkészíthették a Szent Korona mását és megismerkedhettek a Csodaszarvas legendájával is. A művészetek szerelmeseit a somorjai Méry Beáta és Bokros Tamás kiállított alkotásai bűvölték el. (NT)

http://felvidek.ma/2016/08/szent-istvan-kiralyunk-unnepe-a-felvideken/