A Felvidéken járt Szili Katalin, a magyar Országgyűlés volt elnöke,
a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának életre hívója és társelnöke.
Körútja során ellátogatott a csallóközi Gellére és Csallóközcsütörtökbe is, ennek apropóján Őry Pétert, Csallóközcsütörtök polgármesterét kérdeztük.

Szili Katalin munkája során mindig is kiemelten figyelt a határon túl élő magyarságra és problémáira. Mivel március 15-én Gellében, a havazás és rossz időjárás miatt elmaradt az ünnepi beszéde, most azonban a régióban járt, és jelezte, hogy ellátogatna Csallóközcsütörtökbe is. A két település abban hasonlít, hogy csak itt látható Árpád-kori, kéttornyú katolikus templom, ami eredetileg román stílusú volt. Szili Katalin megtekintette a Szent Jakab-templomot, a települést, illetve találkozott a környék településeinek polgármestereivel. Tájékozódott az önkormányzatok és a magyar oktatás helyzetéről. Ellátogatott Somorjára is, a régió központi városába, ott is a polgármesterrel és az alpolgármester találkozott.

- Mi iránt érdeklődött leginkább a volt házelnök?
Szakrális és történelmi jelentősége miatt figyelt fel a településünkre. Itt szeretném megköszönni Kovács László történésznek, aki Gellén lakik és Csallóközcsütörtök szülötte, hogy bemutatta templomunkat, melyről teljes képet adott, egyébként vendégünknek a gellei templomot is ő mutatta be. Szili Katalin a templom kora és jelentősége miatt is kíváncsi volt a szakrális emlékre. A Szent Jakab-templomon kívül érdekelte őt a migráció mértéke és a magyarság helyzete is, valamint az egész falut megmutattuk neki. Kíváncsi volt a kétnyelvűségre is, a Pro Civis Polgári Társulás munkássága is érdekelte.

- Térjünk ki a Pro Civisre. Mikor alakult a polgári társulás, és milyen céllal?
A Pro Civis Polgári Társulást még 2004-ben hoztuk létre. Igazán nagy ismertséget az elmúlt két évben, tehát 2011-tőllszerzett. A Pro Civis társulás hozta létre a Szlovákiai Magyar Önkormányzati Intézetet, melynek az a célja és feladata, hogy a szlovákiai magyar önkormányzatokat segítse. Jogi és szakmai tanácsadással és nyelvhasználati kérdésekkel is foglalkozik. Az állam a kisebbségi nyelvhasználati törvény és a nemzetközi dokumentumok – például a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját Szlovákia is ratifikálta – ellenére sem teszi meg, hogy a magyar nyelv használatát segítse, ezért a mi polgári társulásunk végzi ezt a feladatot, ami törvények, űrlapok előkészítését, magyar nyelvű kiadását jelenti. Lefordítottuk az óvodai és iskola beiratkozási űrlapot, építésügyi űrlapcsomagot készítettünk magyarul, lefordítottuk az adórendeleteket, vész és veszélyhelyzetre felhívó matricákat nyomtattunk, amely a munkabiztonságra is felhívja a figyelmet. Itt kell megemlíteni, hogy a nagyarudvarnoki METAL MONT MKM Kft.-nek több mint kétszázötven veszélyforrásra felhívó matricát biztosítottunk, mely összességében huszonnyolcféle figyelmeztető információt tartalmaz. A matricák a szabályoknak megfelelően két nyelven készültek el.

- A Pro Civis negyedévente lapot is kiad.
Az Önkormányzati Szemle kiadásával is teljesen új dolgot hoztunk létre. Elsősorban a szakmai és nyelvi tanácsadást vállaltuk fel. A lap negyedévente jelenik meg, ez az egyetlen magyar nyelvű önkormányzati szaklap. A Szemlét az önkormányzatoknak postáztuk, de nem volt visszajelzésünk, hogy megkapják-e a képviselők, így készítettünk egy adatbázist a magyar képviselők adataival és az idei második számot már a postaládájukba kapták meg. Több mint negyven rendeletet fordítottunk le. Kiadjuk a Pro Civis füzeteket is. Ennek köszönhetően végre megjelent a Szlovák Köztársaság Alkotmánya magyar nyelven is, eddig ez teljes egészben nem volt elérhető anyanyelvünkön. Most adtuk ki a megyei választásokra vonatkozó rendeletet, valamint az államfőválasztásról és az európai parlamenti választásról szóló jogszabályt, egy füzetben, szlovák és magyar nyelven. Ugyanekkor jelent meg anyanyelvünkön az új adatvédelmi törvény is. Azt hiszem ez is egy olyan hiánypótló munka, ami segíti az önkormányzatainkat.

- A Pro Civis az elmúlt két évben megszervezte az Önkormányzati Szabadegyetemet is, az idén is várható hasonló fórum?
Igen, valószínűleg ismételten Nagymegyeren lesz a szabadegyetem, októberben, melynek nem titkolt célja, hogy megismerjék egymást az önkormányzatokban tevékenykedő emberek. Mivel az a sáv, ahol a magyarság él, nagyon hosszan elnyúló terület, hiszen 550 kilométer hosszú, ez egy jó lehetőség egymás megismerésére. A bodrogköziek és Ung-vidékiek nem ismerik a csallóközeiket, mátyusföldieket és egymás problémáit, így nehezen tudunk szakmai közösséget alkotni, ha nem ismerjük egymást, ezért is fogalmazódott meg a szabadegyetem gondolata. Nyilván az a fő cél, hogy szakmai tapasztalattal bővüljön minden polgármester és képviselő. De fontos a magyar–magyar kapcsolatok fejlesztése is a közösség szempontjából is.

Szabad Újság, 2013.07.31.