Tizenegy éve alakult meg a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója (KMÚEK), amely a vajdasági Zentán tartja jubileumi, tizedik találkozóját június 23-án és 24-én. A 2005-ben létrejött Konvenció új szakaszt nyitott a külhoni magyar újságírás életében. A kezdeményezők terve az volt, hogy az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, horvátországi és muravidéki magyar sajtómunkások keretegyezmény aláírásával megalapozzák az együttműködést, és megalakítsanak egy szövetséget. A tizenegy évvel ezelőtti szegedi találkozó célkitűzése a tapasztalatcsere és az újságírók közötti szakmai kapcsolat kialakítása volt. Szakmai találkozóikon az újságírás helyzete és az aktuális kérdések is napirendre kerülnek. Így volt ez a zentai találkozón is.
A zentai konferencián jelen volt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, a KMÚEK egyik erkölcsi támogatója is. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a Joggal Európában, A Kárpát-medencei magyar autonómiatörekvések 25 éve című könyvének összeállítása kapcsán elmondta, jelenleg több olyan határon túli terület van, ahol elképzelhető az autonómia kialakítása, ilyen például a Felvidék is. Hozzá tette ugyanakkor azt is, hogy a Felvidéken az autonómia kifejezést még a magyar politikusok is kerülik. Ez tudatos, hiszen a szónak sokak szemében negatív értelme van.
Szili Katalin az önkormányzatiság fontosságáról szólva elmondta: a magyarok által lakott régiókban európai megoldásokat kell szorgalmazni, olyan együttélési formákat, amelyek nem veszélyeztetik egyik népcsoport fejlődését sem. Az önkormányzatiságra Európából számos példát ismerünk. Az autonómia, önigazgatás kialakítása a megmaradás és gyarapodás záloga lehet.
Szili Katalin kérdésünkre, milyen megoldások képzelhetők el a Felvidéken elmondta: „Nagyon fontosnak tartom, hogy a Magyar Közösség Pártja megfogalmazta azt a koncepciót, ami az önkormányzatiság és önigazgatás címszó alatt szerepel, és azt is, hogy a választási kampányban szlovák részről is volt egyfajta nyitottság és dicséret, hogy nem autonómiáról, hanem önkormányzatiságról, önigazgatásról beszélnek a magyar politikusok. Nagyon fontos, milyen terminológiát használunk. A többségi társadalom érzékenységét nem szeretnénk bántani, ugyanakkor minden olyan lépéslehetőség és elvárás benne van az anyagban, amit a közösség maga fogalmazott meg. És benne van az is a koncepcióban, hogy csakis európai keretek között, az európai diskurzus alapján és a többségi társadalommal történő párbeszéd alapján történhet meg az önigazgatás kialakítása. Erről a magyarság nem mondhat le. Ha a közösségnek olyan lehetősége nyílik, hogy saját szervezeteinek önállóságával, a kultúrával, a hagyományokkal és a nyelvápolással a szülőföldön maradást biztosítsa, akkor a legfontosabb, hogy láttassuk, ez gazdasági előnyökkel is jár. A szlovák többségi társadalomnak és Szlovákiának is érdeke, hogy a határ menti térség, Szlovákia déli része, ahol magas a munkanélküliség, nagy az elvándorlás és az asszimiláció, olyan gazdasági lendületet kapjon, amely az ország fejlődését is segíti. Ezért fontos a határ menti térség gazdasági fejlesztése, fontos a fejlesztés alapú nemzet politika megfogalmazása, ezen belül az EGTC-k közötti együttműködés, ami európai uniós forrásokhoz is hozzájuttathatja a régiót. Azt szokták mondani, aki nem tudja, hova hajózik, annak nincsen jó szél. az MKP megfogalmazta, hova kíván hajózni, ehhez nekünk kell a jó szelet biztosítani. Hiszem, hogy bármilyen magyar közösségről legyen szó, annak csak egyetlen célja lehet, hogy a közösségi érdeket támogassa.”
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója szakmai tanácsokozásán elhangzott: szükség van a felelősségteljes tájékoztatásra, fontos, hogy a magyar sajtó helyzetéről személyes találkozókon is szó essen. Nagy szükség lenne egy színvonalas magyar újságíró képzésre a határon túl is, és fontos a továbbiakban is az egymással való szakmai kapcsolattartás. A tanácskozás résztvevői ezért megállapodtak, hogy elkészítenek egy média stratégiát, valamint jelentést készítenek a sajtó állapotáról. A KMÚEK-on résztvevők az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el.
A KMÚEK zárónyilatkozata – Zenta
A Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciójába tömörült vajdasági, erdélyi, muravidéki, felvidéki, kárpátaljai, horvátországi tagszervezetek, valamint a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, illetve a Duna Médiaszolgáltató Zrt. képviselőjének részvételével 2016. június 22-25. között a vajdasági Zentán tartották meg évi közgyűlésüket.
A tanácskozás résztvevői egyetértve abban, hogy média nélkül nem lehet közösséget építeni, a következő Zárónyilatkozatot fogadták el:
Az elmúlt 11 év tapasztalatát összegezve megállapítható, hogy szükség van a határokon átívelő szakmai szervezet hivatalos bejegyzésére. Az elindított folyamat a magyarországi és/vagy uniós jogi személyiség megszerzését célozza.
A KMÚEK tovább folytatja a hálózatépítést a magyarországi szakmai szervezetek, a Média Önszabályzó Testület (MÖT) a őrvidéki újságírók, valamint az Európai Kisebbségek Föderatív Uniójának (FUEN) bevonásával.
A KMÚEK ezentúl évente jelentést készít a külhoni magyar régiók sajtójának állapotáról és az újságírók helyzetéről.
A KMÚEK továbbra is elsődleges fontosságúnak tartja az újságírók folyamatos szakmai továbbképzését, ezért együttműködik az erre vállalakozó magyarországi és külhoni szakmai szervezetekkel és szakemberekkel.
A KMÚEK szorgalmazza a fiatal újságírók tagozatának létrejöttét a külhoni szakmai szervezeten belül.

Megjelent a Felvidéki Magyarok 2016/II. számában
http://felvidek.ma/wp-content/uploads/2012/02/fm_20b.pdf