Tettekre van szüksége a magyarságnak

Pozsonypüspöki-Magyarságának-Megmaradásáért-díj.jpg

A pozsonyi Városi Kulturális Napokat az idén harmincadik alkalommal szervezik meg. A kulturális rendezvénysorozat hivatalos megnyitója október 10-én lesz, de az előző évek hagyományait követve Pozsonypüspökin október elején már a Napok keretén belül szervezték meg a kitelepítettek emléknapját, majd a Pozsonypüspöki Magyarságának Megmaradásért Csemadok-Díj átadóját.

A kitüntetést azok a személyiségek vehetik át, akik tevékenységükkel hozzájárultak Pozsonypüspöki magyarságának megmaradásához. Évente egy díjat szoktak odaítélni, az idei évben viszont két személy kapott elismerést.

Elsőként Fukári Vilmosnak adták át a díjat. Nagy Elza a Csemadok Pozsonypüspöki Alapszervezetének elnöke méltatásában kiemelte: „Vilmos számára természetes volt, hogy a katonaság letöltése után rögtön a Csemadok tánccsoportjának tagja lett és a sikerekben, élményekben gazdag évekre ma is szívesen emlékszik vissza. Ezek után az ő tulajdonságával nem csoda, hogy besorakozott a Csemadok útján járókhoz, akik között ott találtuk édesapját is, a mindig készséges Vilmos bácsit, aki tulajdonképpen példát mutatott neki, ugyanúgy, mint a szárnyaikat bontogató fiataloknak.”

Fukári Vilmos tagja volt a színjátszó csoportnak is. Több rendezvény megszervezéséhez járult hozzá, gyakran anyagilag is támogatta a Csemadokot. Nagy Elza hangsúlyozta „A magyar lakosság között kifejtett kulturális, népnevelési, valamint társadalmi munkája ma hasonlóan például szolgál, mint annak idején az édesapjáé, és örülnénk, ha ez a követésre méltó tevékenység segítené feloldani a fiatalok érdektelenségét.” Nagy Elza szerint Fukári Vilmos példát mutatott, mint édesapa, három lánya magyarságát megőrizve bizonyítja, nem szavakra, hanem tettekre van szüksége a magyarságnak.

A másik díjazott a kilencven esztendős Mészáros Mária volt, aki még 85 éves korában is személyesen hordta ki a meghívókat a Csemadok tagoknak.

„Mariska néni kezdetektől tagja a Csemadok helyi szervezetének, mert az általa átélt történelmi sorsfordulók után megértette, hogy anyanyelvünket és szórványba került kis közösségünket megőrizni csak összetartással lehet. 85 éves koráig gyalogszerrel kézbesítette a meghívókat, hogy ezzel egyrészt anyagiakat takarítson meg a szervezetünknek, másrészt azért, mert tudta: a személyes kapcsolattartás jobban ösztönzi a tagságot a helyi kulturális életbe és a Csamadok-munkába való bekapcsolódásra” – mondta méltatásában Jégh Izabella, a Csemadok Pozsonyi Város Választmányának elnöke.

Jégh Izabella szerint Mészáros Mária példa számunkra. Ha hozzá hasonlóan minden felvidéki magyar megőrizte volna hitét és magyarságát, akkor „Dél-Szlovákia magyarsága ma is sűrű erdőként egymást védve élné természetes életét. A példa ugyanis nem más, mint egy egyszerű, ám örök érvényű erkölcsi többlet. Amilyen természetességgel követik egymást az évszakok, ugyanolyan természetességgel kell élnünk mindannyiunknak. ”

Az október 2-ai rendezvényen még egy személy vehetett át elismerést. A Városi Kulturális Napok jubileumi, harmincadik évében ugyanis a Városi Választmány oklevéllel szeretne köszönetet mondani mindazoknak, akik segítették a Csemadok munkáját. A díjakat hivatalosan október 10-én adják majd át, de mivel néhai Nagy József grafikusművész lánya, Gabriella azon a napon egy másik rendezvényen lesz, már most átvehette édesapja posztumusz elismerését.

A művész lánya az átadó után köszönetet mondott, hogy így is ápolják édesapja emlékét, véleménye szerint az ilyen elismerések bizonyítják, hogy édesapja most is velünk van.

A kitüntetések átadója után Jóka község színjátszói Miklós László az Illatszertár című humoros darabját adták elő.

http://felvidek.ma/2016/10/tettekre-van-szuksege-a-magyarsagnak/