A Magyar Közösség Pártja december közepén bejelentette: Bárdos Gyulát, a Csemadok elnökét, a párt országos elnökségének tagját indítják a tavasszal esedékes köztársaságielnök-választáson. Azóta a parlament elnöke a választások időpontját is meghatározta; nemzeti ünnepünkön, március 15-én járulunk az urnákhoz. Amennyiben az első fordulóban nem sikerül egy jelöltnek sem nyernie, a második fordulóba, amely március 29-én lesz, a két legtöbb szavazatot kapó induló kerül. Bárdos Gyulát kérdeztük jelöléséről.
Amikor az MKP bejelentette, hogy indít jelöltet a köztársaságielnök-választáson, sok név szóba került, többek között az öné is…

Igen, amikor a párt elnöke, Berényi József megszólított ezzel a javaslattal, és jelezte, hogy a párt felsőbb szerveinek is szeretné javasolni, hogy első magyarként én induljak az államfői posztért, gondolkodási
időt kértem.

Kivel beszélte meg a dolgot?

A családommal. Megígérték, mindenben támogatnak, de el kell mondanom, nagyon sokat gondolkoztam. Az első gondolatom az volt, biztosan vannak nálam jobb jelöltek is. Felkészültebbek, tudós, tapasztalt emberek, akik erre a tisztségre mindenképpen jobbak lennének. De tudni kell, hogy amikor az elnök úr felkért, már több beszélgetésen túl voltunk a pártban a jelöléssel kapcsolatosan.

Milyen előzmények vezettek ahhoz, hogy az MKP eldöntse: itt az ideje magyar nemzetiségű államfőt jelölni a választásokra?

Az MKP már a múltban is szeretett volna köztársaságielnök-jelöltet állítani, de akit a párt jelölt volna, kategorikusan visszautasította ezt a kérést. Azután jöttek a változások. Egy ideje viszont ismét szóba került ez a választói igény. Természetesen, a jó megyei szereplés, valamint Berényi József megyeelnöki posztért folytatott sikeres megmérettetése, hogy bekerült a második fordulóba, is megerősítette
az MKP-t ebben a döntésben. Ehhez kellett az is, hogy a televíziós vitákban, a különböző megnyilvánulásokból kitűnjön mindenki számára – a ránk sütött bélyeg ellenére – a Magyar Közösség
Pártjával együtt lehet működni. Ezt bizonyítjuk például itt, Pozsony megyében, de másutt is. Mivel nyilvánvaló volt, hogy a jobboldal több jelöltet indít, így például a Keresztény Demokrata Párt hármat is, nem láttuk annak veszélyét, hogy mi osztanánk meg a jobboldalt. Öt évvel ezelőtt más volt a helyzet,
akkor volt egy erős közös jobboldali jelölt. A kialakult helyzetben ezért azt hiszem, minden híreszteléssel
ellentétben, a jelen pillanatban az a felelőtlenség, ha nem indul magyar nemzetiségű jelölt.

De nem csak a magyarok jelöltje kíván lenni…

A ruszinok képviselője már jelentkezett is, hogy támogatnak, de sokan jelzik, örülnek a jelölésemnek. Fontosnak tartom, hogy mint a Csemadok elnöke, a civil szervezetek vezetőivel is együtt dolgozom.Másfél évvel ezelőtt a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalával és a Most-Híd párttal karöltve elfogadtuk,
minden döntésünknél a magyar közösség érdekeit tartjuk szem előtt, ezért is döntöttünk a magyar nemzetiségű államfő jelölése mellett. Azt gondolom, az elmúlt két évtized szlovák politizálásának egész Dél-Szlovákia a vesztese, azaz a velünk együtt élő szlovákok is, ezért én az ő jelöltjük is szeretnék lenni. El kell fogadni, mi is ennek az országnak a javát akarjuk, hiszen a gyerekeink, unokáink is itt élnek. Egyenrangúak akarunk lenni. A magyar jelölt nem söpri az asztal alá az emberi jogok kérdését, a nyelvhasználatot, a kisiskolák ügyét, a kétnyelvű helységnévtáblákat. A déli régió gazdaságilag, szociálisan hátrányos helyzetbe került, nincs munkahelyteremtés, nem fejlődik az egészségügyi ellátás, ezekről beszélni kell. Hallatni kell a hangunkat, ha pedig összefogunk, az első fontos lépése lehet az összetartozásunknak.

Egy ideig úgy nézett ki, veszélyben a jelölés, hiszen a karácsonyi, szabadságolásos időszakban nem egyszerű 15000 aláírást összegyűjteni. Ebben a helyzetben nyújtottak segítséget szlovák politikusok.

Meglepő ajánlat volt, nem vártam. De elfogadtam. A sajtótájékoztatónk után jött a telefonhívás Igor Matovičtól, Daniel Lipšictől és Grendel Gábortól, hogy megtámogatnak. Hiszen a törvény értelmében vagy 15000 polgár aláírása, vagy 15 parlamenti képviselő támogató aláírása kell, hogy valaki elindulhasson az államfőválasztáson. A Csemadok épületében találkoztunk, ott beszéltük meg a részleteket, és ott írtam alá a nyilatkozatot, melyben vállalom a jelölést. Ennek ellenére az aláírásgyűjtést nem hagytuk abba. Január 8-áig kell eljuttatni az aláírt íveket az MKP központjába.

Mire számít március 15-én?

Történelmi esemény, hogy a szlovák államfőválasztáson indul magyar jelölt. Ez egyszeri lehetőség nekünk, de a velünk élő nemzetiségeknek és a többségi nemzetnek is. Ezért mindenkinek kérem a támogatását, nemzetiségi és vallási hovatartozástól függetlenül. Hiszen fontos, hogy sikeres legyen az első magyar nemzetiségű jelölt indulása. A felvidéki magyarság szempontjából ez egy nagyon
fontos nemzeti ünnep lesz.

Neszméri Tünde

Az interjú a keddi Szabad Újságban jelent meg.