Újévi szokásaink, a jobb esztendőért

Nem csak a karácsonyi szokások tartanak az év végéig. Több olyan hagyomány is létezik, ami még a karácsonyból indul ki és egészen az új esztendőbe is átnyúlik, gondoljunk csak a január 6-ai eseményekre. Ez talán abból is adódik, hogy sokáig karácsonytól számították az új évet, bár volt idő, amikor tavasszal kezdődött az új időszámítás.

Többen tesznek újév napján fogadalmat. De nem csupán a fogadalom megtétele szokás ilyenkor. Érdekes módon az újévi szokások az évszázadok során alig változtak. A hagyomány szerint január 1-jén több mindent nem szabad tennünk és ennünk, és több olyan tradíció is létezik, amik a következő év gazdagságát hivatottak „biztosítani”. De melyek is ezek?
Ne együnk meg mindent szilveszterkor, és akkor az új esztendőben sem fogunk semmiben hiányt szenvedni. A kamrában, hűtőben kötelezően kell maradnia valamilyen ételnek.
Mivel a baromfi hátrakaparja a szerencsét, nem szabad csirkét, tyúkot, kacsát, pulykát, libát enni január első napján. Pulykát azért sem szabad enni, mert az mérget hoz a házhoz. Bánjunk óvatosan a hallal is, mivel elúszhat vele a szerencsénk. (Míg karácsonykor a pikkelyei szerencsét hozhatnak, ilyenkor balszerencsét.) Disznóhúst enni viszont szinte kötelező, hiszen az az orrával előretolja a szerencsét.
Elszáll a tehén haszna, ha valamit kiviszünk a házból. Manapság ugyan már kevesen fejnek otthon tehenet, de a szokás tovább él, hiszen ezzel más haszon is elszállhat. Így január 1-jén még a szemetet sem szabad kivinni a házból, kölcsön adásáról pedig ne is ábrándozzunk. Orvost hívni is tilos, és orvoshoz se menjünk, mert akkor egész évben betegek leszünk. Ilyenkor még a beteg embereknek is fel kellett kelniük az ágyból. Lefeküdni, pihenni napközben szintén tilos, hiszen akkor az egész évet az ágyban tölti az ember. Ugyanúgy, mint karácsony estéjén, ilyenkor is sok lencsét vagy babot
kell enni. Ez gazdagságot hoz a házhoz. A lencselevesbe szokás mandulaszemet főzni, aki megtalálja, a következő évben házasságot köthet. Vágjunk fel egész kenyeret is, hogy mindig legyen a családnak kenyere. Boldogságot hoz a nagyra kihúzott, gazdagon megötlött rétes is.
Ma már nem élő hagyomány, de a múltszázad elején még jártak a férfiak és fiúk a falukban boldog új esztendőt kívánni, mondókákkal, énekekkel. Szerencsétlenséget hoz, ha elsőként a házba lány vagy asszony kopogtat be vendégként. Boldog új évet kívánni is elsőként a férfinak kell, csak ekkor hozhat igazán boldogságot az új esztendő. Volt ennek egy állattartásra vonatkozó jelentése is, ha nő lépett be elsőként a házba, nőstény állatszaporulatra, ha férfi, akkor hím állatszaporulatra lehetett számítani.
A szilveszteri pogácsába süssünk bele egy pénzérmét, aki rábukkan a pogácsára, az a következő évben szerencsés lesz. A pogácsának azonban még éjfél előtt el kell fogynia, különben nem válik be a jóslat. Szerencsét hoz az is, ha elsőként mosakodunk meg kora reggel a friss vízben. Az is szebbé teheti az elkövetkező évet, ha megtöltjük az összes konyhai tartónkat (például cukor- és sótartó, zsíros bödön). Ha ezek teli vannak, bőséges lesz az ételünk egész évben. A szerelmesek arra is ügyeltek, hogy a mézes bödön is tele legyen. Ha ezzel megkenik a szájukat és éjfélkor így váltanak csókot, akkor édes és hosszú élet vár rájuk. A gyermekek száját is be szokták kenni, hogy édes beszédű és kedves ember váljon belőlük.
Más szerelmi jóslások is ismertek e napra, így például házilag gyúrt gombócba a lányok beletették egy papírra ráírva a fiúk neveit. Amelyik előbb feljött forrás közben, azt gyorsan ki kellett venni a vízből, és amilyen név abban szerepelt, úgy fogják hívni a lány férjét. Szokás volt az ólomöntés is. A lányok az ólmot hidegvízbe csöpögtetve azt nézték, milyen betűt formáz a vízbe cseppenő fém. Ebből kiderült a leendő férj nevének kezdő betűje. Néhol azt nézték, milyen formát hoz ki az ólom, ha katona formát, katona lett a férj foglalkozása. Az ólomöntést néhány vidéken nem szerelem jóslásként használták, hanem a következő év eseményeit próbálták megtudni. Ha gömb, labda alakú formát adott az ólom, akkor boldogság várt a ház népére. A hagyma sírást jelentett, a szőlő vidámságot, a sárkány sok pénzt. A harang új baba érkezését jelezte.
Amit január 1-jén semmiképpen nem szabad, az a veszekedés, hiszen akkor egész évben vitatkozni fogunk. Több időjósló babona is ismert erre az időszakra.
A régi időkben az emberek megélhetését elsősorban a föld biztosította. Sokszor az életük függött a termés minőségétől és mennyiségétől. Ezért várva várták a január 1-jei jeleket. Ha sütött a nap, akkor egész évre szép időt várhattak. Ha csillagos volt az ég, akkor rövid tél ígérkezett. Ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az egész év.
12 gerezd fokhagymába sót tettek, amelyik reggelre nedves lett, az annak megfelelő hónapban esős, havas idő, várható. A tűzijátékkal, petárdázással, zajkeltéssel a gonosz és rossz szellemeket lehet elűzni. A múltban ezt a karikás ostor, a duda, a csengő, a kolomp, és a trombita helyettesítették. Annak ellenére, hogy a zajkeltés a jó hangulat, a vidámság egyik megnyilvánulása, ilyen hasznot is hoz az új évre a durrogtatás. Annak ellenére, hogy munkatilalom volt, szerencsét hozott, ha kéményseprővel találkozott az ember. Ezért a kéményseprők ilyenkor a saját naptárukat vitték ki, miközben boldog új évet köszöntöttek és a díjakat is ekkor szedték, mivel az nem számított munkának. A patkó és a lóhere is szerencsét hozó motívum. Azt gondolták régebben, ha az állatok vályújába patkót tesznek, az megóvja az állatokat. Volt vidék, ahol a házuk falára szögezték ki a patkót, így óvták az állatokat és a ház népét a betegségtől. A négylevelű lóhere is szerencsét hoz, ez abból adódik, hogy kereszt formát alkot, ami ez esetben a bajok elhárítását szimbolizálja.

Szabad Újság, 2012.12.19.