Az aktuality.sk honlap egyik szerkesztője Andrej Donč egy a fórumozókat "megszólító" véleményt fogalmazott meg. A cikk lényegében azt emeli ki, hogy a szlovák nacionalisták, akik sorát a mai kormánypártok képviselői is szaporítják, ismét magyar ellenes törvényt hoztak, a magyaroktól való félelmükben, illetve attól való félelmükben, hogy esetleg Dél Szlovákiában több község magyar nyelvű táblát kaphatna, érdekesnek találja, hogy a ruszinoktól (akiket már nagy részben asszimiláltak) nem félnek, a cigány kisebbséget pedig meg sem említik. A szerző kiemeli a törvény azon abszurditását, hogy a községek 2 egymást követő népszámlálás után kaphatnak a kisebbség nyelvén "falutáblát", amennyiben az adott községben 15 százalék felett lesz a kisebbség számaránya. Hozzáteszi azt, hogy 10 vagy 20 év múlva mi lesz a kisebbségi sorban élő magyarok sorsa senki nem tudja megjósolni, az látszik csupán biztosnak, hogy a magyarság lélekszáma csökkenni fog, mint az asszimiláció, mind pedig az elköltözések miatt.

Véleménye szerint a kétnyelvűség plusz és nem mínusz, más országok illetve magánvállalatok szívesen használnak más nyelveket is az államnyelven kívül, a legtöbbjük részére ez nem gond, hanem egy olyan plusz feladat, amellyel azt érzékeltetik mindenki számít. Miért ne lehetne például kétnyelvű az anyakönyvi kivonat, vagy a halotti bizonyítvány. A magyarok által lakott régiókban ez nem gond, hiszen találni olyan embert, aki le tudja fordítani az okiratokat. Donč szerint ez csak egy lépés lehetne az felé, hogy az itt élő magyarok otthon érezzék magukat hazájukban.

A vonatállomásokon két nyelven lesznek feltüntetve a megállók nevei, Donč szívesen olvassa a magyar települések neveit, nem lenne gond az sem, ha a kisebbség nyelvén fel lennének tüntetve az útjelzőtáblákon kisebbségek által lakott városok, faluk nevei, de a politikusok kisstílűségét jelzi, hogy a szlovák feliratnak nagyobbnak kell lenniük, nehogy a magyarok, a kisebbségek, azt gondolják, hogy egyenrangú polgárai Szlovákiának. Hozzáteszem, aki járt Szlovéniában, vagy Ukrajnában, vagy Szerbiában az láthatja, ott nem csinálnak ezekből kérdésekből ekkora problémát.

Donč azt is sérelmezi, hogy nem teszik kötelezővé, hogy az egészségügyi ellátás során a kisebbség nyelvén kommunikálhassanak, holott biztos benne, hogy Dél -Szlovákia területén a kórházakban és egészségügyi központokban találni olyan ápolót, orvost, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát, így a nyelvet is tökéletesen beszéli. Véleménye szerint elképzelhetetlen, hogy egy magyar beteg az orvosnál azon vitatkozna, hogy magyarul beszélő orvost, vagy tolmácsot szeretne, hiszen a beteg minden esetben azért megy el orvoshoz, hogy meggyógyuljon, nem azért, hogy veszekedjen.

Donč véleménye szerint nem lehetséges, hogy a délen élő szlovákokat nyelvi gettóba zárnák a magyarok, hiszen minden normális magyar megtanul szlovákul, ha itt akar élni.

A szerző talán nem számított arra, hogy ilyen heves reakciókat vált ki a fórumozóktól, akik inkább negatívan reagálnak a cikkre, mint próbálnák megérteni az érveit, ebből is látni, a szlovákok kisebbségi érzése nem csupán a szlovák politikusok "erénye". Túl sokan támadják még mindig Magyarországot és a magyarokat, és túl sokan hiszik azt, hogy egy nacionalista, soviniszta nép vagyunk, talán el kellene gondolkodnia annak, aki ezeket a véleményeket megfogalmazza, hogy ki is az, aki nacionalista.

Neszméri Tünde, szabadujsag