Vízkereszt
Vízkereszt, avagy a három királyok napja a farsangi időszak kezdete, a karácsonyi ünnepkör zárónapja. Több szokás él ilyenkor, például a Házszentelés.
Erre a napra a néphagyomány több mondást is ismer, például: ha a kerékvágóban megmarad a víz, nagy bortermés lesz. Egy csallóközi mondás szerint, ha vízkeresztkor megcsordul az eresz, hamarosan vége a télnek, jó termés ígérkezik:
Vízkereszt, ha úgy fordul,
hogy az eresz megcsordul,
örülhetsz már előre,
áldást hoz a mezőre.
Jézus megkeresztelésének emlékére Keleten ezen a napon szolgáltatták ki a keresztség szentségét, ekkor még felnőtteket kereszteltek, ennek emlékére ilyenkor vizet szentelnek, ebből az ünnep neve: vízkereszt. A megszentelt vízből ma is visznek haza. Temetéskor ebből a szentelt vízből tesznek a halott feje fölé, hogy a látogatók beszentelhessék az elhunytat, ez a szokás mai napig él tájainkon is.
Kelenyén az asszonyok ilyenkor a szenteltvízből a földre keresztet locsoltak: "a ház főggyire loccsantottak kereszt alagba, hogy a gonosz szellem senkinek se árcson." Valamint azért, hogy jó legyen a termés.
Sok helyen ez a molnárok napja, ilyenkor gyóntak és imádkoztak, hogy jó legyen a búzatermés. Este a molnárok mulatságot szerveztek. A lányok korongot vittek a menetben, ez jelképezte a molnárkövet, amiből menetközben néha lefaragtak.
NT, FelvidékMa, 2008.01.05.