Az ingyenesség álcája
Alkotmányunk szerint minden polgárnak joga van az ingyenes egészségszolgáltatáshoz, amennyiben van egészségbiztosítása, ennek mértékét azonban törvények szabályozzák. Amivel természetesen nem is lenne probléma, ha az egészségügy nem lenne alulfinanszírozott.
Nagy felháborodást váltott ki a malackai kórház bejelentése, mely szerint bizonyos alapellátás feletti szolgáltatásokért ezentúl fizetniük kell a betegeknek. Azt hiszem senki sem háborogna ma, ha ezt nem jelentik be, hiszen több kórház évek óta így működik. Megkérdezte például valaki azokat az anyukákat, akik Pozsonyban - az egyik állami kórházban szülnek - miért kell egy csomó pénzt kifizetniük, ha olyan szobát szeretnének, ami ún. szociálisan felszerelt, mikor az ember azt gondolná, hogy ez eleve természetes. Milyen alapon nyilatkozza most a miniszterelnök-asszony és az egészségügyi miniszter, hogy a malackai kórház döntése nem helyes, törvénybe ütköző, erkölcstelen stb., ha az állami kórházak is így működnek?
Az egészségügy eleve nem lehet ingyenes, ha a gyógyszerekért és a vényért fizetnünk kell a gyógyszertárakban. Az egészségügy eleve nem ingyenes, amíg hálapénzt adunk az orvosoknak. És miért ne adnánk, ha hálásak vagyunk a gyógyulásért? És miért ne adnánk, ha azt akarjuk, hogy orvosaink itt maradjanak?
Miért arról beszélnek az egészségüggyel foglalkozó politikusok és az újságírók, hogy az orvosok petíciójukban magasabb fizetést szeretnének, miért nem arról, hogy az orvosok a betegeket akarják megmenteni? Ha nem kapnak több pénzt, nem tudnak injekciós tűt venni, nem tudnak műszereket venni, nem tudják kifizetni a rendelő bérleti díját és sorolhatnám.
Miért arról beszél az egészségügyi miniszter, hogy gyógyszer helyett hatóanyagot kell felírniuk az orvosoknak? Mert így spórolunk. Miért nem lát a dolgok mögé, hogy ez életveszélyes is lehet? Miért gondolja azt, hogy az orvosok mást nem tesznek, csak gyógyszert írnak fel? Miért gondolja, ha hatóanyagot fog felírni, akkor kevesebb gyógyszer fogy majd? Miért a gyógyszer gyártóknak kedvez az orvosok helyett? Miért nem foglalkozik a minisztérium tényleges reformmal az helyett, hogy látszat intézkedésekkel a spórolás jegyében különböző törvénytervezetekkel még jobban leépíti az egyébként is leépült egészségügyet?