Az utolsó hétvégém a kampányban Gútoron kezdődött, a Jól választott című műsor mindenkit lenyűgözött.
Benkő Géza szavaival élve, a közönség jól választott, sőt arra is megkért mindenkit, hogy 12-én is jól válasszanak.

Vadkerti Imre az István, a király néhány számával lepett meg minket, azt talán mondanom sem kell, hogy gyönyörűen énekelt, mint mindig. Szóval őt már méltatni sem lehet.
A programon fellépett Madarász Katalin, akinél mindig van egy zöld kendő is éneklés közben, és Pozsonypüspökin beakadt a gombjába, egész este azon drukkoltam, hogy ilyen balesete ne legyen, de a közönséget ez a kérdés nem foglalkoztatta és a művésznővel énekelt, öröm nézni, hogy milyen friss, fiatalos. A kísérőjét is az egész közönség a szívébe zárta.

Cs. Tóth Erzsébet énekétől itt is szerelmes lettem, mint mikor püspökin énekelte a számot, csak nem tudom, kibe, de annyira hitelesen énekeli azt a számot, hogy azt hiszem az egész világ szerelmes (kár, hogy az ének címét nem tudom.

Ihos József hozta a formáját, kijött, mint férfi, és segítséget kért a közönségtől, hogy névé válhasson, és Kató néniként ismét tarolt, utána pedig énekelt egyet, megint, mint Ihos József. Amikor átadtam neki az ajándék virágot azt mondta, közelről milyen szép vagyok, mai szerintem vicces, mert az még mindig jobb,mintha azt mondaná, hogy messziről vagyok szép.

Várkonyi András Charlie előadása jobb volt, mint Charlie eredetiben, a szövegről ne is beszéljünk.

És a műsor végén, Benkő Géza verse, hogy miért is szereti a Felvidéket az ünnep igazi befejezése volt. Hogy miért ünnep? Mert vendégeink a kampányból ünnepet csináltak, annyira színvonalas és jó volt a műsor.