A nyári időszak a szezonális munkának is kedvez, több diák vállal ilyenkor nyári munkát, hiszen sok a szabadságoló dolgozó, akiket helyettesíteni kell, illetve sok büfé, étterem ilyenkor üzemel csak, és ne feledkezzünk meg arról sem, hogy általában a kinti munkáknak is ez az időszak kedvez, sok fiatalt látni ilyenkor a földeken, illetve az építkezéseken is.
Sok fiatalnak azonban gondot okoz, hogy milyen szerződés alapján is vállalhatnak munkát, mert egyet biztosan javaslok, szerződést a munkavégzésről mindenképpen kössön a munkavállaló. A szerződésnek tartalmaznia kell a munka végzés idejét, azaz a munkaviszony kezdetét, illetve azt is, mennyi órát kell ledolgozni (amennyiben határozott időre kötik a szerződést, azt is bele kell foglalni a szerződésbe). Szerepelnie kell a szerződésben a fizetési feltételeknek is, és annak is, hogy milyen munkát fog végezni az alkalmazott.
Több féle szerződés is van, aminek alapján munkát vállalhatunk, a vállalkozókkal kötött jogviszony diákok esetében annyira minimálisan fordulhat elő, hogy ennek feltételeit talán most nem ismertetem.
Fizikai személyekkel köthető nyári munkára - is - munkaszerződés (a közérthetőség kedvéért, hiszen zömében talán Szlovákiában vállalnak munkát a fiatalok: pracovná zmluva), ennél a szerződés fajtánál azonban a munkaadó és a munkavállaló is fizet járulékokat, valamint az adómentes alap felett keresett összegből adót is kell fizetni, ez egyébként minden szerződés fajtánál így van, az adópapíron (vyhlásenie) kell arról nyilatkoznia a munkavállalónak, hogy kíván-e adóbónuszt (népnyelven adómentes alapot) érvényesíteni önmagára. Év végén adóbevallást kell készíteni.
További szerződéses munkaviszonyoknál nem kell járulékokat fizetni sem a munkaadónak, sem a munkavállalónak, csak adózni, de a dolgozóra járó adóbónuszt itt is igénybe lehet venni, az adóbevallást ezekben az esetekben is meg kell csinálni.
Amennyiben diák vállal szezonális munkát én mindenképpen a diákmunkáról szóló munkavégzésről szóló megállapodást ajánlanám (azaz dohoda o brigadníckej párce študenta), a törvények értelmében ehhez arra van szükség, hogy a diák jogviszonyát iskolalátogatási igazolással igazolja, így nem kell járulékokat fizetni, csak a munkaadó fizet be 0,8 százalékot a baleset biztosítási alapba és az ún. garanciális alapba negyed százalékot (ebből az alapból fizetik ki azokat a munkavállalókat, akiknek munkaadója anyagi gondok miatt nem tud fizetni, ezt az összeget viszont fizetésképtelenség idején a dolgozónak kell kérvényeznie a Szociális Biztosítóból).
A diákmunkáról szóló szerződés egyetlen hátránya, hogy egy héten 20 órát lehet dolgozni, ehhez jön a maximálisan 4 óra túlóra, melyet a törvény értelmében 50 százalékos pótdíjjal kell kifizetni. (Azaz a munkahét ebben az esetben a rendes munkahét fele lehet, melyet a munkatörvénykönyv 40 órában és maximálisan 8 óra túlórában határoz meg).
Ettől többet dolgozhat egy héten az, aki munkavégzésről szóló szerződést köt (azaza: dohoda o vykonaní práce), az ilyen szerződésnél 350 órát lehet ledogozni egy év alatt, tehát, ha valaki nyárra ilyen szerződést köt akkor az egész nyári szünidőt végig dolgozhatja. Ebben az esetben ugyanúgy kell adózni és járulékot fizetni, mint a diákmunkára kötött szerződésnél.
A szerződéses viszony még egy fajtája létezik, a munkatevékenységről szóló szerződés (azaz: dohoda o vykonaní práce) ebben az esetben a munkahét 10 órából áll.
Az utóbbi két szerződéses viszony előnye, hogy nem kell iskolalátogatási igazolás, de mivel diákokról van szó az állam a járulékokat a diák után befizeti.
Azoknak a diákoknak, akik még nem töltötték be a 18-ik életévüket egy nyilatkozatot kell leadniuk a munkaadó felé, ahol a szülők valamelyike beleegyezését adja, hogy gyermeke dolgozhat, éjszakai műszakban viszont az ilyen munkavállaló nem dolgozhat.

A Szlovák Köztársaság Munkatörvénykönyvét a 311/2001-es szám alatt találjuk meg legutóbbi módosítására január 1-jei hatállyal került sor.