Kubička Kucsera Klára nyáron ünnepelte nyolcvanadik születésnapját. Az 1960-as évektől foglalkozik a szlovákiai magyar képzőművészettel, számos kiállítás kurátora, katalógusok szerzője, lexikonok társszerzője, szakmai szervezetek tagja és vezetőségi tagja, az MTA köztestületi tagja. A művészettörténész október 20-án a magyar kultúra értékeinek külhoni megismertetésében szerzett elévülhetetlen érdemei elismeréseként vette át a Pro Cultura Hungarica-díjat.

- Mit érzett akkor, amikor megkapta ezt a kitüntetést? Milyen érzés volt átvenni?

Október 22-én tartotta meg a Csemadok a XXIV. Országos Közgyűlését. A legnagyobb civil szervezetünk közgyűlésén alapszabályt is módosítottak a küldöttek, két új elnökségi pozíciót hoztak létre. Ezentúl a szórványokkal és az ifjúsággal külön elnökségi tag foglalkozik majd. Az ifjúságért Varga Tibor felel, akit terveiről faggattuk.

- Mióta vagy tagja a Csemadoknak és miért érezted fontosnak, hogy részt vegyél a munkájában?

A Pozsonyhoz tartozó Vereknye polgármestere és képviselőtestülete másfél éve sztrájkkészültséget hirdetett a kormány által huzamos ideje megoldatlan probléma, a Dimitrov üzem vereknyei hulladéklerakó telepe okozta vészhelyzet miatt, amely a talajvizek egyre fokozódó szennyezésével visszafordíthatatlan egészségi és környezeti károkat okoz a Csallóközben, az itt élő emberek életében.

Megkezdődött a D4-es autópálya és az R7-es gyorsforgalmi út építése. Október 24-én Csölösztőnél jelképesen letették az alapkövet, megkezdődhet a Csallóközt átszelő R7-es gyorsforgalmi út építése. Ezzel együtt elkezdődik a D4-es pozsonyi autópálya körgyűrű építése is.

Az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából nyílt meg a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának épületében az 1956 – a szabadságért és a függetlenségért című kiállítás, amelyet Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitottak meg.

A Pro Civis által szervezett Önkormányzati Szabadegyetem a szombati napon délelőtt az autonómiák, az önkormányzatiság és önigazgatás kérdéskörével foglalkozott. Európa több országában elfogadott közigazgatási forma az autonómia, a nemzetiségi közösségek megmaradása szempontjából létkérdéssé válhat az önigazgatás.

A napokban látott napvilágot a hír, hogy a kormány elfogadta a 2017-es évi költségvetést. A kormány által megtárgyalt és elfogadott költségvetést a parlament várhatóan novemberben szavazza meg. Az információk szerint több pénz jut az oktatásra és a kisebbségi kultúrák finanszírozására.

A Pro Civis polgári társulás már több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy Szlovákiában nem tartják be a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait. A társulás munkatársai ezúttal 117 beadvánnyal fordultak a szlovák kormányhivatalhoz.

A huszadik század végén a felvidéki magyarság a fennmaradását segítő törvények meghozataláért küzdött. A nemzeti kisebbségek jogairól, nyelvhasználati szokásairól szóló rendelkezések ugyan megszülettek, de a magyar nyelv használata a hivatali érintkezésben a mai napig háttérbe szorul. Ezt a tényt támasztja alá több felmérés, kutatás, tanulmány.

Az oktatás mellett az egészségügyet is elsődleges prioritásként emlegetik a mindenkori kormányok. A szlovák egészségügy mégis botrányoktól hangos, a kórházak többsége – elsősorban az egyetemi, azaz állami intézmények – adósságokat halmoz fel, a várólisták pedig nem csökkennek. Ez utóbbiak esetében sokszor már nemcsak az életmentő műtétekre, hanem a kivizsgálásokra is várni kell, mivel az egészségügyi biztosítók diktálják a feltételeket.