A huszadik század végén a felvidéki magyarság a fennmaradását segítő törvények meghozataláért küzdött. A nemzeti kisebbségek jogairól, nyelvhasználati szokásairól szóló rendelkezések ugyan megszülettek, de a magyar nyelv használata a hivatali érintkezésben a mai napig háttérbe szorul. Ezt a tényt támasztja alá több felmérés, kutatás, tanulmány.

Az oktatás mellett az egészségügyet is elsődleges prioritásként emlegetik a mindenkori kormányok. A szlovák egészségügy mégis botrányoktól hangos, a kórházak többsége – elsősorban az egyetemi, azaz állami intézmények – adósságokat halmoz fel, a várólisták pedig nem csökkennek. Ez utóbbiak esetében sokszor már nemcsak az életmentő műtétekre, hanem a kivizsgálásokra is várni kell, mivel az egészségügyi biztosítók diktálják a feltételeket.

Gergely Papp Adrianna édesanyaként bizonyítja, hogy a nőknek is helyük van a közéletben. Két kisgyermek édesanyja, miközben Debrőd polgármestereként, a Magyar Közösség Pártja országos elnökségének tagjaként, a Rovás és a Femine Fortis polgári társulások alelnökeként is tevékenykedik. A politikust arról is faggattuk, hogyan tudja összeegyeztetni anyai feladatait a közéleti szereppel.

A Pro Civis Polgári Társulás október 13–15-e között hatodik alkalommal rendezi meg a Nagymegyeri Városi Művelődési Központban a dél-szlovákiai önkormányzati képviselők és polgármesterek részére tartott szabadegyetemét.

A szabadegyetem egyedülálló a maga nemében a Felvidéken, az önkormányzatban tevékenykedő magyar személyiségek találkozóján a szakmai előadásokon túl, tapasztalatcserére is lehetőség nyílik.

A határon túli média helyzetéről tartottak fórumot Szegeden az Ötágú Síp Kulturális Egyesület szervezésében október 8-án A magyar nyelvű tájékoztatás időszerű kérdései a Kárpát-medencében címmel. A sajtó helyzete országonként különbözik, egyben minden régió hasonlatos: az újságíró mindenütt reggel-délben és este is újságíró.

Az öreghegytől a Schneebergig címmel jelent meg az Ünnepi könyvhétre Deák Ernő történész, a Bécsi Napló főszerkesztőjének önéletrajzi könyve. A kötetről az aradi és a pozsonyi vértanúk emlékére szervezett október 6-ai koszorúzás után beszélgettek a Pozsonyi Magyar Intézetben. Az író-olvasó találkozó szervezője a Szövetség a Közös Célokért volt, Deák Ernővel Böröndi Lajos költő, író, szerkesztő beszélgetett.

Az iskolaügyi minisztérium a jövő évben 1,43 milliárd euróból gazdálkodhat majd. Ez az összeg két tételből áll össze 1,24 milliárd az állami költségvetésből, míg 191 millió euró a strukturális alapokból származik. A szakmai szervezetek keveslik az emelés mértékét.

A vasárnapi magyarországi népszavazás kiírása, majd az eredmény is nagy vihart kavart Európában. Az anyaországi pártok saját maguk javára próbálják felhasználni az eredményt. Ugyan a referendum hivatalosan nem volt érvényes, de az az arány, ami a nem és az igen válaszok között volt, egyértelműen jelzi a magyar emberek véleményét.

A kormány optimista, legalábbis ez derül ki a kabinet által elfogadott költségvetésből. Farkas Iván a Magyar Közösség Pártjának alelnöke úgy véli, a parlamentben komoly vita lesz a jövő évi költségvetés és a 2018-19-es költségvetési keretszámok vitájában.

Beszéljünk iskoláink jövőjéről címmel indított párbeszédet a Tandem, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a magyariskola.sk portál. A pozsonyi Duna utcai alapiskolában és gimnáziumban, majd a Csemadok pozsonyi székházában október 3-án megtartották az első beszélgetéseket.