A hírös város… Kecskemét, a Cifrapalota és a tornyok városa

A nagytemplom.jpg

Cifra palota, zöld az ablaka, gyere ki te tubarózsa, vár a viola…”, az ismert dalocska ezen soraival a gondolatomban készültem a „hírös városba”, Kecskemétre, Bács-Kiskun megye székhelyére.

Annak idején Petőfi Sándor nevezte „hírös városnak” ezt a csodás hangulatot árasztó települést. Kecskemét nem csupán a Cifrapalotáról híres, hanem a barackpálinkájáról, a kerámia díszítésű épületeiről, és a Kodály-módszerről is, vagy éppen a városba nemrégiben beköltöző Daimler cégről.

Pozsony megyei hírek

Lezárták az „Élet Pozsony megyében” elnevezésű fotóversenyt. A győztes képeket február 18-ától tekinthetik meg az Astorka színházban
az érdeklődők. A versenybe több száz fotós kapcsolódott be, 620 képet értékelt a zsűri. A versenyben két kategóriában pályázhattak az érdeklődők. Mind az emlékhelyek és építészet, mind a kultúra és sport kategóriában kihirdették a győzteseket. A győztes fotók, és a közönségdíjas kép is a www.ephoto.sk oldalon tekinthetők meg.

„Csak szerettem olvasni...“

Polák Margit.png

Pozsony megyében minden évben kiosztják a Samuel Zochról elnevezett díjat, és a Pozsony Megyei Önkormányzat magyar képviselői rendre javasolnak magyar nemzetiségű személyiségeket. A 2012-es évben is így
volt ez.

Mediterrán kisváros a Balaton-felvidéken

tapolca.jpg

Tapolca a Balaton-felvidék egyik leghangulatosabb kisvárosa, nevezetessége pedig a település alatt húzódó barlangrendszer, melyet 1902-ben kútásás közben véletlenül fedeztek fel.

Boldogfa múltja képeken

Ilyen tablókon emlékeznek.jpg

Múlt nélkül nincsen jelen, tartja a közismert régi mondás. Tudják ezt Boldogfán is, ahol decemberben nyitották meg a Boldogfa község története korabeli fényképeken című kiállítás második részét. Csaszny Alajos polgármester köszönetet mondott az áldozatos munkáért Danter Izabellának. Hozzátéve, talán azért sikerültek ilyen szépre a tablók, mert szeretettel készítette őket a muzeológus, aki maga is boldogfai születésű.

Csökkent a főváros lakossága

Pozsonyból „fogynak” el az emberek?

Polgármester úr: Mit vár az új esztendőtől?

Őry Péter, Csallóközcsütörtök A települések rossz anyagi helyzetben vannak, így Csallóközcsütörtök is. Azt várom, hogy a mindenkori szlovák kormány végre rájön, hogy az önkormányzatok feladataikat csak akkor tudják maradéktalanul teljesíteni, ha ahhoz megfelelő keretet is biztosítanak. A lakossági szolgáltatásokat is csak akkor tudjuk ellátni, ha ehhez megvannak az anyagi kereteink. Mindannyiunk érdeke, hogy a polgárok elégedettek legyenek. Az ország jövőjét az önkormányzatiság nagyban befolyásolja, ez az alappillére a demokráciának.

Újévi szokásaink, a jobb esztendőért

Nem csak a karácsonyi szokások tartanak az év végéig. Több olyan hagyomány is létezik, ami még a karácsonyból indul ki és egészen az új esztendőbe is átnyúlik, gondoljunk csak a január 6-ai eseményekre. Ez talán abból is adódik, hogy sokáig karácsonytól számították az új évet, bár volt idő, amikor tavasszal kezdődött az új időszámítás.

A karácsonyfa az élet fája - Karácsonyi jelképeink

betlehem.jpg

A karácsonyi szokások zöme valamit jelképez, elég ha csak a feldíszített fenyőfára vagy az adventi koszorúra gondolunk, de számos étel is, melyet ilyenkor fogyasztunk, szimbolizálja a jövőbe vetett hitet, reményeinket.

Megférnek egymás mellett a keresztény és a pogány hagyományok

Azt nem tudni pontosan, miért december 25-én ünnepeljük karácsonyt, talán a pogány szokásokat nem merték teljesen eltörölni a keresztények. A kereszténység felvétele előtti időkben ugyanis az emberek ekkor ünnepelték a téli napfordulót. Ennek is köszönhetően a karácsonyi szokások között megmaradt több ősi, pogány szokás, vidékünkön elsősorban az uráli vidékről magunkkal hozott szokás, melyet ma is tartunk.