A Csallóközben és a Mátyusföldön egyaránt a legtöbb faluban bállal várják a farsangi időszakot. Ezt az esküvők idejének is nevezett néhány hetes időszakot az egyházak és a világiak sem nézték jó szemmel a múltban. Szerintük ez a tobzódásnak és részegségnek az ideje, amit bűnnek tartottak.
A farsangi időszak a vízkereszt ünnepe utáni időszaktól a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig tart. Ez idő alatt számos mulatságot szerveztek. Ilyenkor a lakodalmakon kívül maszkabálokat

Cifra palota, zöld az ablaka, gyere ki te tubarózsa, vár a viola…”, az ismert dalocska ezen soraival a gondolatomban készültem a „hírös városba”, Kecskemétre, Bács-Kiskun megye székhelyére.

Annak idején Petőfi Sándor nevezte „hírös városnak” ezt a csodás hangulatot árasztó települést. Kecskemét nem csupán a Cifrapalotáról híres, hanem a barackpálinkájáról, a kerámia díszítésű épületeiről, és a Kodály-módszerről is, vagy éppen a városba nemrégiben beköltöző Daimler cégről.

Lezárták az „Élet Pozsony megyében” elnevezésű fotóversenyt. A győztes képeket február 18-ától tekinthetik meg az Astorka színházban
az érdeklődők. A versenybe több száz fotós kapcsolódott be, 620 képet értékelt a zsűri. A versenyben két kategóriában pályázhattak az érdeklődők. Mind az emlékhelyek és építészet, mind a kultúra és sport kategóriában kihirdették a győzteseket. A győztes fotók, és a közönségdíjas kép is a www.ephoto.sk oldalon tekinthetők meg.

Tapolca a Balaton-felvidék egyik leghangulatosabb kisvárosa, nevezetessége pedig a település alatt húzódó barlangrendszer, melyet 1902-ben kútásás közben véletlenül fedeztek fel.

Múlt nélkül nincsen jelen, tartja a közismert régi mondás. Tudják ezt Boldogfán is, ahol decemberben nyitották meg a Boldogfa község története korabeli fényképeken című kiállítás második részét. Csaszny Alajos polgármester köszönetet mondott az áldozatos munkáért Danter Izabellának. Hozzátéve, talán azért sikerültek ilyen szépre a tablók, mert szeretettel készítette őket a muzeológus, aki maga is boldogfai születésű.

Pozsonyból „fogynak” el az emberek?

Őry Péter, Csallóközcsütörtök A települések rossz anyagi helyzetben vannak, így Csallóközcsütörtök is. Azt várom, hogy a mindenkori szlovák kormány végre rájön, hogy az önkormányzatok feladataikat csak akkor tudják maradéktalanul teljesíteni, ha ahhoz megfelelő keretet is biztosítanak. A lakossági szolgáltatásokat is csak akkor tudjuk ellátni, ha ehhez megvannak az anyagi kereteink. Mindannyiunk érdeke, hogy a polgárok elégedettek legyenek. Az ország jövőjét az önkormányzatiság nagyban befolyásolja, ez az alappillére a demokráciának.

A karácsonyi szokások zöme valamit jelképez, elég ha csak a feldíszített fenyőfára vagy az adventi koszorúra gondolunk, de számos étel is, melyet ilyenkor fogyasztunk, szimbolizálja a jövőbe vetett hitet, reményeinket.

Azt nem tudni pontosan, miért december 25-én ünnepeljük karácsonyt, talán a pogány szokásokat nem merték teljesen eltörölni a keresztények. A kereszténység felvétele előtti időkben ugyanis az emberek ekkor ünnepelték a téli napfordulót. Ennek is köszönhetően a karácsonyi szokások között megmaradt több ősi, pogány szokás, vidékünkön elsősorban az uráli vidékről magunkkal hozott szokás, melyet ma is tartunk.

A szlovákiai magyar kultúra és tudományos élet ápolásában szerepet betöltő, jubileumi életkorukat elért személyiségek ünnepi köszöntésére került sor december 13-án Magyarország pozsonyi nagykövetségén.A pozsonyi külképviselet adventi rendezvénye már többéves múltra tekint vissza. Az ünnepségen hagyományosan a szlovákiai magyar közélet hat neves szereplőjének mondanak köszönetet munkásságáért.