Nem tudom, Szlovákiának mi köze a magyar alkotmányhoz, azt hiszem semmi, miután a magyar állam szuverén, demokratikus köztársaság, melynek lakossága szabad, demokratikus választásokon választotta meg kormányát. De mi lenne, ha Szlovákia politikusai, elsősorban a szlovák nemzetiségűek, nem riogatnának valamivel, ami Magyarországot érint, ismét felmerül bennem a kérdés, azért teszik ezt, mert érzik, hogy ezen a területen jogtalanul "uralkodnak"?

Mostanában több cikket olvasok, hírt hallok az egészségügyben dolgozók tiltakozásáról, és arról, hogy az egészségügyi minisztérium ismét napirendre tűzte a hatóanyag felírásának tervét.

A Szlovák Köztársaság kormánya egyik prioritásként fogalmazta meg a Munkatörvénykönyv módosítását, azzal a szándékkal, hogy segítse új munkahelyek kialakítását és a munkanélküliség csökkentését, attól tartok, ez nem fog sikerülni, ehhez ugyanis csupán a munkatörvénykönyvét megváltoztatni nem elegendő.

Tovább folyik az uszítás, ezt a címet is adhattam volna írásomnak, gondolok itt arra, hogy szlovákiai politikusok a jószomszédi viszony ápolása helyett ismét uszítanak, riogatnak és valótlanságokat állítanak. Szlovákiának annyi köze van a magyar alkotmányhoz, mint Magyarországnak a szlovákhoz, viszont, ha Magyarországról bárki is véleményt mondana északi szomszédjának alapdokumentumáról, akkor a szlovák politikusok ismét elkezdenék azt szajkózni, hogy a magyar politikusok Szlovákia integritását veszélyeztetik.

Nemrégiben ünnepelte alapiskolám fennállásának hatvanadik évfordulóját, az ünnepség nagyon színvonalas volt és megható, legalábbis számomra, aki 8 évemet töltettem a szenci magyar alapiskola falai között. A visszaemlékezés ökumenikus Istentisztelettel kezdődött, a Szent Miklós templom ódon falai között katolikusok és reformátusok egyaránt jó szívvel emlékeztek meg az anyanyelvű oktatás újraindításáról.

Alkotmányunk szerint minden polgárnak joga van az ingyenes egészségszolgáltatáshoz, amennyiben van egészségbiztosítása, ennek mértékét azonban törvények szabályozzák. Amivel természetesen nem is lenne probléma, ha az egészségügy nem lenne alulfinanszírozott.

Szigeti László minap egy nyilatkozatában jogosan kritizálta és alkotmány ellenesnek nevezte az SNS petícióját, melyben azért kérik a polgárok aláírásos beleegyezését, hogy Szlovákiában csupán a szlovák nyelv legyen használható a hivatalokban. Ezzel nem csupán az a baj, hogy alkotmányellenes, de annak az Európai Uniónak az elveivel sem egyezik meg, melynek Szlovákia önként lett a tagja. Na meg persze nem egyezik a józan ész logikájával sem.

Az egyik kereskedelmi rádiónak adott telefonos interjújában Ivan Mikloš miniszter megdöbbentő módon a vállalkozókat ketté osztotta. Az ő besorolása szerint: vannak igazi és nem igazi vállalkozók. Gondolkoztam, hogy az igazi, lehet-e az, aki önként vállalta, hogy magánvállalkozóként keresi a kenyerét, és a nem igazi pedig az lehet-e, aki kényszerből lett vállalkozó. Mikloš miniszter a vállalkozók egy részét az interjúban művállalkozóknak nevezte.

Kedves naplóm, miután ismét több eseménnyel elmaradtam, csupán cikkeket, interjút, nyilatkozatokat tettem fel honlapomra, egy nagyon rövid összefoglalóval próbálom meg leírni az elmúlt nagyjából két hónapot, mint önkormányzati képviselő és a mediális tanács elnöke önkormányzati ülésen és több tanács ülésen vettem részt, melynek eredménye lassan megszületik, hiszen községünk lapjával lassan finiselünk, csupán azt ígérhetem meg a dunaújfalusi polgároknak, hogy sok érdekes cikket olvashatnak majd mind magyar, mind pedig szlovák nyelven.

Január 29-én a Csemadok pozsonyóvárosi alapszervezete megtartotta évzáró ülését, melyre Molnár Rozália és a vezetőség megtisztelő kérésére, mint ülésvezető érkeztem. A pozsonyóvárosi szervezet nehéz helyzetben van, hiszen szinte az egész városból, és nem csak a városrészből vannak tagjai. Ennek ellenére szép számmal érkeztek az évzűróra a tagok.